A közép-afrikai Csád ideiglenes vezetője, Mahamat Idriss Déby ezredes igyekszik visszaszerezni a kontrollt az északi bányarégióban található aranykészletek fölött. Ez azonban nem könnyű feladat, ugyanis a térséget jelentős részben különböző fegyveres milíciák ellenőrzik – írja a Mining.com.
Csád ráadásul komoly élelmezési válsággal küzd, miközben tárgyal a külső hitelezőkkel (például a Glencore bányaóriással) a 2,8 milliárd dolláros külső adósságának átütemezése érdekében.
Mindeközben pedig hetente 91 millió dollár értékű arany hagyja el Csádot Líbia felé – közölte Déby az állami televízióban. Hozzátette, hatalmas összegről van szó, és „ennek véget kell vetni". Utóbbi kijelentését már akkor fogalmazta meg, amikor ellátogatott a Kouri Bougoudi nevű északi városba, ahol legalább 100 kisüzemi bányász halt meg, amikor a múlt hónapban véres harcok robbantak ki az aranykészletekért.
A Világbank adatai szerint Csád hivatalos állami aranyexportja 2020-ban 220 millió dollár értékű volt.
A Csád, Líbia és Niger közti hármas határvidéken folyó aranybányászat hosszú ideje komoly biztonsági kihívást jelent a csádi kormányzat számára. A líbiai lázadók például tavaly ezt a határvidéket használták fel arra, hogy támadást indítsanak Déby apja, Idriss Déby tábornok megbuktatására. A hatóságok szerint a vezetőt 2021. április 20-án ölték meg egy frontlátogatás során.
Csád tehát még mindig Déby tábornok halálának következményeitől szenved,
miközben a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, valamint a regionális instabilitás következtében súlyos gazdasági problémákkal küzd.
A jelenlegi vezető nemrég azt ígérte, hogy bányászati szolgáltatókat, valamint olyan adó- és vámhatóságokat fognak felállítani, melyek garantálják az állami kontrollt az aranykészletek felett. A külföldi bányászoknak pedig engedélyekre lesz szükségük. Hozzátette, az állam is megkapja a maga részét, míg a tartomány a bevételek 5 százalékára lesz jogosult.