Csodaváros áll ott, ahol nemrég még embereket öltek

Women looking at smartphone. (Photo by DANIEL BUAH/SCIENCE PHOTO LIBRAR / DBU / Science Photo Library via AFP)

Okere Mom-Kok városa a 80-as években az ugandai bozótháború nyomán elpusztult vidéki közösségek újjáépítésének egyik legszebb példája. Az Okere City projekt a szegénység felszámolását célzó holisztikus vidékfejlesztés egy olyan területen, amelyet évekkel ezelőtt fegyveresek csoportjai tartottak rettegésben, és a lakosság nagy része még írni és olvasni sem tudott.

1980 és 1986 között az ugandai bozótháború (más néven Luwero vagy ugandai polgárháború) több helyi falut szinte teljesen elpusztított. A vérontások áldozatainak száma egyes becslések szerint elérte a félmilliót, miközben a helyi gazdaságot is hatalmas csapás érte.

Yoweri Museveni végül 1986. január 26-án átvette a hatalmat, miután öt évig harcolt az Uganda Nemzeti Felszabadító Hadsereg (UNLA) ellen.

A konfliktust követően hatalomra kerülő és még jelenleg is elnöklő Yoweri Museveni autokrata kormánya azóta is azon dolgozik, hogy újjáépítse az egykor romba döntött települések infrastruktúráját és az ugandai gazdaság egészét. Az egyre innovatívabb megoldásoknak akadnak igen értékes példái, ilyen az Okere Mom-Kokban zajló közösségi erőfeszítés.

Okere városa helyén a fegyveres konfliktus után szintén csak romok maradtak, azonban 2019-ben egy fiatal falusi - akinek édesapját megölték a háború alatt -, visszatért, hogy felvirágoztassa a települést. Ojok Okello a London School of Economics rangos diplomájával a kezében, valamint egy új és radikális jövőképpel érkezett egykori otthonába, hogy elindítsa az Okere City Projektet.

Ennek segítségével a sheafáiról híres településnek nemhogy sikerült talpra állnia, de mára igazi úttörő szerepet tölt be a zöldebb és fenntarthatóbb technológiákban.

Az önellátó városban szénpótlóként shea vajat használnak, és a lakosoknak ingyenes napenergia áll a rendelkezésére.

A város sikerének titka Ojok Okello szerint az együttműködő közösségében rejlik. Az 500 hektáron fekvő településen van iskola, bank, kórház, sőt egy sokoldalú közösségi terem is, amely moziként, templomként, masszázsszalonként, és éjszakai klubként is funkcionál.

Az iskolában a gyerekek a tandíj felét készpénzben, a másik felét pedig természeti erőforrásokból, például kukoricából vagy babból fizetik. A rendelőben a betegeknek lehetőségük van a számláikat részletekben rendezni. A modern fúrási módszerek segítségével tiszta vizet biztosítanak a városnak, csökkentve ezzel az Afrikában oly gyakori kolera előfordulását, az értékes shea vaj pedig plusz bevételi forrást biztosít az ugandai mintatelepülésnek.