A Világgazdaság értesülése szerint
végleg eldőlt, hogy jövőre megszűnik az iparűzési adó (ipa) felére csökkentésének lehetősége.
Ezt erősíti, hogy az Országgyűlés elé frissen benyújtott, Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatban nincs utalás az ipakedvezmény megmaradására. Szakpolitikai forrásaik szerint ebben szerepelnie kellene, ha a kormányzat fenn kívánná tartani az intézkedést. A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy mivel az orosz–ukrán háború miatt novemberig veszélyhelyzeti jogrend van érvényben, papíron van mód arra, hogy a kabinet saját hatáskörében járjon el a kérdésben.
A kormány még 2020 decemberében rendelkezett az ipa felének elengedéséről a 2021-es adóévben, majd tavaly év végén ezt kiterjesztette 2022-re is.
A kifejezetten a pandémia elleni gazdasági védekezés elemeként hozott engedménnyel azok a kkv-k élhetnek, amelyeknek a mérlegfőösszege legfeljebb négymilliárd forint.
Ennek felszámolása mindenesetre nem lenne váratlan, május elején először Varga Mihály pénzügyminiszter, majd Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár helyezte kilátásba az 1 százalékban maximált ipa 2023-tól való kivezetését. Varga Mihály a jövő évi büdzsé benyújtásakor azt mondta, hogy az iparűzési adókedvezmény mostani rendszere várhatóan az év végére kifut, tehát 2023-ban az önkormányzatok már ugyanúgy tudnak élni a korábbi lehetőségeikkel, mint a pandémiás időszak előtt. Banai Péter Benő pedig a Hír TV-ben kijelentette, hogy 2023-tól megszűnik a kkv-k iparűzésiadó-kedvezménye, ami 100 milliárd forintos többletbevételt eredményez az önkormányzatokban.
A Világgazdaság kereste a Pénzügyminisztériumot (PM), amely konkrét választ nem adott arra, hogy végleges-e az ipakedvezmény eltörlése.
Arra viszont felhívták a figyelmet, hogy
a 2021. évi adatok szerint az iparűzési adóbevétel 755 milliárd forintot tett ki, amely az előző év azonos időszakához, tehát a 2020-as 702,6 milliárd forinthoz képest mintegy 52,4 milliárd forint növekedést mutat.
A Covid és az érvényben lévő ipafelezés mellett megvalósult csaknem 8 százalékos növekedés vitán felül jelentős, még akkor is, ha ebben közrejátszott egy 2020. évi szabályváltozás, amellyel a decemberi iparűzési adó feltöltési kötelezettsége a következő évre csúszott át. A PM arra is kitért, hogy a gazdaság kiemelkedő teljesítményének köszönhetően az iparűzésiadó-bevételek látványosan növekedtek az elmúlt években: 2020 előtt tíz év alatt az iparűzési adóbevétel mintegy 80 százalékkal nőtt az önkormányzatok költségvetésében, azaz évente csaknem 10 százalékos növekménnyel lehetett számolni.
2021-ben országosan bő 52 milliárd forinttal több ipabevételt regisztráltak, mint 2020-ban, ami jól mutatja, hogy
összességében indokolatlan volt az egyes önkormányzatok, kiemelten a főváros részéről az iparűzési adó kedvezménye kapcsán pénzügyi kivéreztetéstől tartani.
A budapesti vezetés rendre legalább húszmilliárdos kiesésről beszél a kkv-kat megillető kormányzati engedmény miatt, de valójában az idén mégis több ipa folyhat be a budapesti kasszába, mint a Covid előtti 2019-es csúcsévben. Hasonló a helyzet az ellenzéki pártok által irányított nagyobb településeken is.
Szegeden 117, Pécsen 108, Szombathelyen 134, Miskolcon 107 százalékon teljesült 2021-ben az előirányzathoz képest az iparűzésiadó-bevétel.