A szerdai lapszámban megjelent cikkben a Wizz Air és a Malév GH egykori földi kiszolgáló partnere, a Budport Handling befektetője úgy fogalmazott: azt már megszokhattuk, hogy az ilyen helyzetekben különösen a diszkont légitársaságok fenyegetőznek.
Hol járatritkítással, hol a bázisokra szétosztott repülőgépek számának csökkentésével vagy a bázis bezárásával.
Galgóczy Ferenc azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy pünkösdkor megjelent a légitársaságokra is kivetett extraprofitadóról szóló kormányrendelet.
A védelmi alapokhoz az utasok száma alapján kell hozzájárulni.
A különadó miatt tiltakozását fejezte ki a magyarországi piac legnagyobb szeletét, több mint 30 százalékát birtokló Wizz Air elnöke, Robert Carey.
A Magyar Nemzet megkeresésére azt írta, hogy mivel a légi közlekedési ágazat jelentős veszteségeket szenvedett el a koronavírus-járvány miatt és nyeresége várhatóan még hosszú ideig nem éri el a pandémia kitörése előtti szintet, szerinte minden újabb gazdasági teher lassítja a régóta várt fellendülést. Az utasonként számított adó bevezetése magasabb viteldíjakat jelentene egy olyan szektorban, amely két éve veszteséges - utalt arra Robert Carey, hogy a cége áremeléssel reagálhat a hazai különadóra.
Galgóczy Ferenc szerint a Wizz Air válasza "masszív hangulatkeltés".
A magát kvázi nemzeti légitársaságnak aposztrofáló, piacvezető diszkontvállalat azonnal az utasokra akarja hárítani a különadó terheit, márpedig ezzel hisztériát kelt
- jelentette ki.
A szakértő azt is mondta, hogy az iparágnak az az érdeke, hogy olyan árú jegyekből legyen fizetendő az extraprofitadó, amelyekből azt ki is lehet gazdálkodni.
A "dömpingáron", vagyis öt-tízezer forintért értékesített repülőjegyekre
további extraadót is észszerű lenne kivetni, mert ez az agresszív árpolitika egyébként is rendkívül káros a versenypiac szempontjából
- jelentette ki Galgóczy Ferenc.