Egész Európában egyedülálló módszerrel mérséklik a jégkárokat Magyarországon

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) idén is beüzemelte az Országos Jégkármérséklő Rendszert (JÉGER), amely ezzel megkezdte ötödik védekezési szezonját. A riasztási, azaz védekezési időszak minden évben április 15-étől szeptember 30-áig tart. Az elmúlt öt év tapasztalatai megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy mérleget vonjunk a JÉGER működéséről és hatékonyságáról. Győrffy Balázs, a NAK elnöke az Origónak adott interjúban többek között elmondta, hogy már több száz milliárd forintra tehető az a kárérték, amit sikerült elkerülni a rendszer működtetésével, amely jelenlegi formájában ráadásul egész Európában egyedülálló. 

Hogyan épül fel a gyakorlatban ez a védekezési rendszer, illetve milyen forrásokból építették ki?

Az országos lefedettséget nyújtó, egy képzeletbeli 10-szer 10 kilométeres rács metszéspontjaiba telepített, összesen 986 (ezen belül 219 automata és 767 manuális) talajgenerátorból álló jégkármérséklő rendszer 2018-ban kezdte meg a működését. Kiépítéséhez a Vidékfejlesztési Program keretében biztosítottak 1,8 milliárd forintot. A NAK által működtetett rendszer finanszírozása azóta az Agrárminisztérium közreműködésével, az agrárkár-enyhítési alapból történik, ehhez évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosítanak.

A kamara által közölt adatokból kitűnik, hogy tavaly a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött a rendszer, 72 ezer hektárnyi ilyen kárról számoltak be. Ennek alapján a jégkármérséklés igencsak hatékonynak tűnik.

Valóban, az előzetes számítások szerint a rendszerre fordított minden egyes forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg évente, ami minden esztendőben 50 milliárd forint megmentett értéket jelent. Az elmúlt öt évet tekintve szignifikáns különbség mutatkozik a rendszer kiépítése előtti és utáni években bekövetkezett jégkárt tekintve, és összességében akár több száz milliárd forintos összegről is beszélhetünk. De azt is fontos hangsúlyozni:

amellett, hogy évente több 10 milliárd forintos lehetséges kárt lehet elkerülni ezzel a módszerrel a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Vagyis az agrárgazdálkodókon kívül Magyarország teljes lakossága és ipara számára is kézzelfogható előnyökkel jár. Ezt könnyű belátni, hiszen a generátorok által kibocsátott hatóanyag valamennyi, az adott országrész felé áramló felhőbe belekerül, így az adott régióba tartozó összes ingóságot és ingatlant képes megóvni.

Hogyan működik a jégkármérséklő rendszer a gyakorlatban?

A jégkármérséklő rendszer működtetését az Országos Meteorológia Szolgálattal (OMSZ) szoros együttműködésben végezzük. Az OMSZ által megküldött riasztás alapján kapcsolnak be az automata generátorok, illetve kapcsolják be a manuális talajgenerátorokat a generátorkezelők.

A talajgenerátorokból ezüst-jodidot engednek a levegőbe, amely aztán mesterséges jégmagként szolgál a felhőben. Így több, de ezáltal kisebb jégszem alakul ki, amelyek a legtöbb esetben elolvadnak, vagy méretük jelentősen csökken, mire elérik a talajt.

Ennek köszönhetően pedig az esetleges kárérték is kisebb lehet. Hozzáteszem, hogy ez a jégkármérséklő rendszer egész Európát tekintve egyedülálló, hiszen - ahogy az előzőekben említettem - országos lefedettséget biztosít.

Ilyen talajgenerátorokból áll az Országos Jégkármérséklő Rendszer Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Ez utóbbi kijelentéséből következik a kérdés, hogyan lehet védekezni a szomszédos országokból érkező zivatarokkal szemben?

Sajnos ez lehetetlen, ugyanis a védett területre, vagyis Magyarország területére a határon túlról érkező zivatarcellák az eredeti nagyságú jégszemeket óhatatlanul is a védett területre zúdítják.

A hatékony védekezést a környező országokkal karöltve kialakított talajgenerátoros hálózat jelenthetné, amit a részünkről támogatunk is.

Itt érdemes kiemelni, hogy további gondot jelentenek a védekezés szempontjából a szupercellák, amelyek több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosuló zivatarfelhők, és folyamatos bennük a jégképződés. A szupercella sokkal hevesebb, mint egy átlagos cella vagy zivatarfelhő, ezért ezeknél nincs esélyünk a jégszemcsék méretének csökkentésére.

Milyen volt a tavalyi esztendő az időjárás, illetve a védekezés szempontjából?

- Elég szélsőséges volt az elmúlt év, ugyanis a 2021-es szezon 169 védekezési napjából országosan 92 napon kellett bekapcsolni a generátorokat. Három nap rendkívül intenzív hidegfrontot hozott, volt olyan nap, amikor több mint 10 szupercella alakult ki az ország területe felett.

Mint minden új mezőgazdasági - és persze sokféle más - technológiával, eljárással kapcsolatban, a talajgenerátoros jégkármérséklés esetében is felmerül a kérdés, hogy egyrészt nem befolyásolja-e az időjárást, másrészt milyen hatással van a környezetünkre és az emberi egészségre?

A kérdés első felére a válaszom:

alaptalan az a félelem, hogy a rendszer miatt nincs eső, és miatta van aszály, hiszen a talajgenerátoros rendszernek nincs befolyása a csapadék mennyiségére.

Ezt jól igazolja az idei időjárás: késő télen és kora tavasszal - amikor még nem működött a jégkármérséklő rendszer -, komoly aszály sújtotta hazánkat. Másfelől pedig a védekezéshez használt ezüst-jodidot a gyógyászatban és az ivóvíztisztítás során is alkalmazzák. Nyugodtan kijelenthető tehát, hogy nincs semmilyen ismert káros hatása az emberre és a környezetre nézve.