Sorosék az amerikai házelnökkel beszéltek Ukrajnáról

--FILE--Billionaire investor George Soros, chairman of Soros Fund Management and founder of The Open Society Institute, reacts at a sub-forum during the Boao Forum for Asia Annual Conference 2013 in Qionghai city, south China's Hainan province, 8 April 2013. China's state media has warned billionaire investor George Soros against betting on falls in the value of the Chinese yuan and Hong Kong dollar amid widespread worries over the health of the world's second-largest economy. China's fourth-quarter economic growth slowed to the weakest since the global financial crisis, increasing pressure on a government struggling to regain investors' confidence after perceived policy missteps jolted global markets. "Soros' challenge against the renminbi (yuan) and Hong Kong dollar is unlikely to succeed, there is no doubt about that," the People's Daily overseas edition said in a front-page opinion piece on Tuesday (26 January 2016). China's economic fundamentals remain sound, despite slower growth, volatility in its stock market and the yuan's depreciation against the U.S. dollar, said the opinion piece, written by a researcher at the commerce ministry.

Soros György amerikai milliárdos ukrajnai nem-kormányzati szervezeteinek ügyvezetői 2014-ben közreműködhettek Ukrajna oroszbarát kormányának eltávolításában, és kiszivárgott dokumentumok szerint ezt próbálhatták elősegíteni a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) és Soros ukrajnai szervezete, a Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány (IRF) vezetőinek titkos találkozóin, amelyeken részt vett az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának (USAID) helyi igazgatója, az amerikai nagykövet és több ukrán kormánytag (például külügyi és igazságügyi miniszterek) is - írja a Tűzfalcsoport. 

Egyes hírek szerint 2015-ben Arszenij Jacenjuk volt ukrán miniszterelnök arra kérte az amerikai vállalatokat, hogy aktívabban vegyenek részt az Ukrajnában zajló privatizáció folyamatában, kihasználva a kínálkozó befektetési lehetőségeket – különösen az energiavállalatok terén. Az új ukrán kormányzati elit így még jobban kiszolgáltatta a hazáját a nemzetközi lobbihálózatnak.

Az Ukrnafta olajipari vállalat többségi tulajdonosa az olaj- és gázszállításban érdekelt állami Naftogaz.

A cég vezetője a Soros közeli bizalmasának számító Jurij Vitrenko,

aki 2021 áprilisáig energetikai miniszter volt, és a maidani eseményeket követően került a céghez.

A balliberális, demokrata párti vezetésű Egyesült Államok számára legfőképpen sohasem a demokrácia és a politikai-elvi értékek, hanem egyes amerikai politikusok üzleti érdekeltségeinek a képviselete volt fontos Ukrajnában. Bill Clinton korábbi elnök például 500 ezer dollárért tartott szónoklatot egy moszkvai rendezvényen, másfél-két évvel azután, hogy Oroszország 2008-ban megtámadta Grúziát, és elfoglalt tőle két régiót (Dél-Oszétiát és Abháziát).

Az amerikai baloldal saját céljaihoz hol Putyint, hol pedig a vele szemben érdekelt ukrajnai vezetőket kívánta felhasználni.

A már említett Soros-szervezet, az IRF programigazgatója, Dmitro Sulga 2017 után azonnal védeni kezdte a helyi kisebbségi jogokat csorbító új oktatási törvényt, mondván, hogy a kisebbségi diákoknak a középiskolában így is lesz lehetőségük a kisebbségi nyelvvel foglalkozni, cinikusan azt is hozzátéve, hogy egy szomszédos állam (ha van szándéka erre) amúgy is finanszírozhat magániskolákat Ukrajnában.

A képen Soros György látható Forrás: Imaginechina via AFP/dycj - Imaginechina/Dycj

Az ukrajnai Soros-hálózat és balliberális befolyás fokozatos erősödése különösen 2014 tavaszától, a Krím-félsziget orosz annektálását követően egyre leplezetlenebbül mutatta meg az amerikai és nemzetközi baloldal kétarcúságát, a régóta háborúközeli ukrajnai helyzethez fűződő álságos viszonyukat.

„Az Egyesült Államok és a Nyugat nincs abban a helyzetben, hogy háborút kezdjen az ukrajnai és a krími válság miatt"

– fogalmazta meg a 2014-es események nyomán a Soros György alapítványi hálózata által pénzelt Center for American Progress. A balliberális szervezet azt is kimondta, hogy ilyenkor a legjobb előrelépés a „helyzet szétterítése" és „a trendek proaktív alakítása, valamint a lehetőségek bővítése".

Vagyis Sorosék nem szorgalmaztak egyből semmilyen katonai jellegű fellépést,

ugyanakkor ezt annak tudatában is mondhatták, hogy így Putyinnak elégséges ideje lesz felkészülni egy valódi invázióra – ráadásul közben a Nyugat provokálhatta is a moszkvai vezetést az ukrajnai energiaiparban egyre gyarapodó amerikai érdekeltségekkel.

Joe Biden akkori alelnök fia, Hunter Biden már évekkel ezelőtt bekerült a legnagyobb ukrán gáztermelő magánvállalat, a Burisma Holdings igazgatótanácsába, azon hamis illúziót keltve, mintha ez bármiként is segíthetné Ukrajnát a moszkvai nyomásgyakorlás és a háborús helyzet megszüntetésében.

Sokan ezért is vetették Joe Biden és fia szemére, hogy

az amerikai baloldal ukrajnai érdekeltjei megpróbálják kihasználni a romló geopolitikai helyzetet,

azaz mások „vérén" kívánnak pénzt keresni, miközben ugyanakkor az eszkaláció és az orosz katonai terjeszkedési kísérlet lehetőségét sem bánják. Ez adhatta a bátorságot, hogy Soros György már egy 2014-es belső feljegyzésben megfogalmazza a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) vezetői számára, hogy segítsenek felszámolni a korrupciót Ukrajnában és felépíteni egy „civil társadalmat", miután a Maidan téri forradalom után elűzték az ország addigi oroszbarát, és viszonylagos stabilitást nyújtó vezetését.

Ugyanakkor tény az is, hogy egy 2009-ben kezdődött, több szakaszban lezajló eladási ügylet (az Uranium One nevű deal) keretében adták el az amerikai bányászati érdekeltséggel rendelkező kanadai Uranium One céget a Roszatomnak, azaz Oroszország atomenergia-ügynökségének. A Roszatom először kisebbségi részesedést vásárolt az Uranium One-ban, majd 2010-től az oroszok birtokba vehették a cég 51 százalékát. 2013-ban pedig egy harmadik tranzakció során a Roszatom kezére került az Uranium One teljes tulajdonjoga.

Az ügylet idején Hillary Clinton volt az Egyesült Államok külügyminisztere, így nem meglepő, hogy

a Clinton Alapítvány 145 millió dollárt kaphatott az eladás jóváhagyásáért.

Egy másik jelentés szerint a Clinton Alapítvány 2009 és 2013 között, az ukrán válság kirobbanásakor legalább 8,6 millió dollárt kapott az ukrán fővárosban, Kijevben székhellyel rendelkező Viktor Pincsuk Alapítványtól.

A leírt fejlemények és fordulatok mind azt mutatják, hogy bár 2022 februárja óta a Nyugat (és különösen az Egyesült Államok) és a sokáig provokált, de ettől még vitathatatlanul agresszor Oroszország ellentétes oldalon állnak a fegyveres konfliktusban – és azt közvetve vívják is egymással fegyveresen –, továbbá az elmúlt évtized során a nagyhatalmak saját céljaikra használták a könnyen irányítható ukrán politikai és gazdasági eliteket. Mindebben az amerikai balliberális oldal és az őket támogató nemzetközi nem-kormányzati szervezetek igen komoly szerepet játszottak, ezzel pedig végképp kétségessé tették a demokráciával és jogállammal kapcsolatos eddigi álláspontjuk hitelességét.

Információk szerint Nency Pelosi házelnök fia, az ifjabb Paul Pelosi több ezer dollárt kapott a Soros család két nagyágyújától - Györgytől és Alextől - egy olyan munkáért, amelyhez nem rendelkezett szükséges képesítéssel.

Valójában azért alkalmazták, hogy befolyást szerezzenek politikus édesanyjánál. (Ugyanaz a cég, amelyik fizetett neki, kapcsolatban áll Clintonékkal is.)

Paul – Hunter Bidenhez hasonlóan – tagja egy energetikai vállalat igazgatótanácsának, és munkája miatt Ukrajnába is ellátogatott 2017-ben.

És – ami a legjobb – Nancy Pelosi házelnök még a cég reklámvideójában is szerepelt! Patrick Howley, a National File munkatársa szerint Pelosi házelnök fia, Paul Jr. a Viscoil egyik vezetője volt.

Nem sokkal azután, hogy édesanyja, Nancy Pelosi lett az amerikai képviselőház első női elnöke, ifjabb Paul Pelosi 2007-ben évi 180 ezer dollárért az InfoUSA stratégiai tervezési alelnökeként kapott állást. Ez a vállalat szintén kapcsolatban áll Clintonékkal: vezetője Vinod Gupta, Clinton egyik fő támogatója.

A cég részvényesei a NewsMax információi szerint dühösek voltak azért, mert Gupta elintézte, hogy az InfoUSA 2,1 millió dollár „tanácsadói díjat" fizessen Bill Clinton volt elnöknek, miután az elhagyta a Fehér Házat, és további 1,2 millió dollárt is ígért neki.