Sürgeti a kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a kata módosítását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) – tudta meg a Mediaworks Hírcentruma.
A részletekről az MKIK elnöke, Parragh László adott kérdésünkre tájékoztatást.
Az adónem átalakítását nem lehet tovább halogatni"
– kezdte a kamarai vezető, majd azt is elmondta, miért gondolja így.
Emlékeztetett rá: a kata 2013 óta része a magyar adórendszernek, a közteher – főszabály szerint – azóta változatlanul havi ötvenezer forint.
Minden tekintetben meg kell teremteni az értékállóságot, ami valamennyi szereplőnek érdeke"
– fogalmazott Parragh László.
Ez a kamara javaslata szerint azt jelentené, hogy a fizetendő adót valamilyen megoldás szerint a minimálbérhez igazítsák.
Nőne ugyan a közteher összege, azonban 18 millió forintra emelkedne a most 12 milliós éves összeghatár, és nagyobb lenne az érintett vállalkozókat megillető társadalombiztosítási ellátás is"
– jegyezte meg az elnök.
Parragh László felidézte azt is: a kata bevezetésének legfőbb indoka annak idején az volt, hogy egyszerű és könnyen alkalmazható adó segítse azokat a kisvállalkozókat, akik kisebb költségű, a hétköznapokban sokszor igénybe vett szolgáltatásokat nyújtanak főleg a lakosságnak.
Semmi nem indokolja, hogy bonyolult céges adószabályok mellett működjenek például a fodrászok, az órások, a ruhajavítók, a kertészek vagy az otthonokban kisebb javításokat végző szerelők"
– mondta Parragh László.
– Csakhogy – folytatta, mára egy olyan vállalkozói kör is csatlakozott a katához, amely a legtöbbször nagyobb üzleti megrendeléseket teljesít, illetve munkaviszony elkerülésére, átminősítésére használja a katát. Az adónem eredeti rendeltetése ezekben az esetekben nem teljesül. Az elnök szerint az semmiképpen nem engedhető meg, hogy egyesek a céges szabályok kikerülésére, adóoptimalizálásra használják azt az adóformát, ami kifejezetten a lakosságnak dolgozó kisvállalkozóknak szól.
"Ha ez a helyzet fennmaradna, elveszne a kata létét igazoló társadalmi érdek, konszenzus és a közterheket továbbra is a többi vállalkozás és munkavállaló fizetné meg" – fogalmazott az elnök.
Parragh László végezetül arról beszélt, hogy a kamara gyors jogalkotásban bízik.
– Jeleztük a kormánynak, hogy a kérdésről mielőbb döntést kellene hozni. Ha így lenne, az érintett vállalkozóknak nagyjából fél évük lenne a felkészülésre, az új szabályok elemzésére – mondta.
Hozzátette: az átalakítások jellege miatt új szabályrendszer kialakítása indokolt, minden bizonnyal így lenne leginkább átlátható a helyzet. A kamara azt tartaná a legjobbnak, ha a nyáron már szavazna a törvényhozás a kérdésről, és januárban lépnének életbe az új rendelkezések.