Egyre több helyen vezetnek be extraprofitadót, van, ahol 90 százalékos különadót terveznek

High pressure pipeline for gas transporting by The stainless steel

Hazánk mellett elsőként az Egyesült Királyság, Olaszország és Görögország jelentett be energiaipari különadót, míg Spanyolország és Belgium nemrégiben állt elő hasonló tervekkel.

Hazánkon kívül több európai országban is extraprofitadó (windfall tax) kivetéséről döntöttek, vagy ilyen lépés bevezetését tervezik - írja a Világgazdaság.

Különadó az energiacégekre

A legújabb intézkedésekkel kezdve, múlt kedden Tinne Van der Straeten belga energiaügyi miniszter egyszeri, 25 százalékos extraadó kivetését javasolta a gáz- és áramszolgáltatókra, valamint a kőolaj-kereskedőkre. Ugyanaznap Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök további részleteket közölt a – már korábban bejelentett – ibériai energiaipari vállalatokra kivetendő adóról, és elmondta, hogy Madrid a 2022-es és 2023-as pénzügyi év nyereségéből évente mintegy 2 milliárd euró adót szedne be. Az érintett vállalatok várhatóan azok lesznek, amelyeknek az éves forgalma meghaladja az 1 milliárd eurót, vagyis az Iberdrola, az Endesa, a Naturgy, a Repsol és a Cepsa.

Spanyolországban az olaj- és gázipari vállalatokra és a bankokra már most is magasabb, 30 százalékos társasági adókulcs vonatkozik, mint a 25 százalékos kulccsal adóztatott többi vállalkozásra, bár a különböző levonások általában csökkentik az adóalapot.

A legnagyobb uniós országok közül Olaszország volt az első fecske, amely a liberális Mario Draghi vezetésével már márciusban 10 százalékos különadót vezetett be a rendkívüli nyereségre.

Illusztráció Forrás: shutterstock.com

Egy hónappal később 25 százalékra emelték ezt az adókulcsot, és a törvényhozók egy viszonylag nagy csoportja most ki akarja terjeszteni az adót az energiatermékekkel kereskedő bankok és brókerházak extra nyereségére is.

Görögországban méretes csomag jöhet

A legkeményebbnek eddig a május elején közölt athéni tervezet bizonyult: a jobbközép athéni kabinet a villamosáram-termelők extra nyereségét 90 százalékkal adóztatná meg. Az ebből származó bevételt a közüzemi számlák meredek emelkedésével küzdő háztartások bizonytalan helyzetének javítására fordítanák.

Két héttel később az Egyesült Királyság is előállt egy új 25 százalékos adó tervével, amelyet csak az olaj- és gázipari vállalatok nyereségére rónának ki, de az áramszolgáltatókra nem.

Az első becslések szerint az új adó 2023-ban mintegy 6 milliárd eurót hozhatna Londonnak. Az adót várhatóan akkor vezetik ki, amikor az energiaárak visszatérnek a normális szintre – mondta Rishi Sunak pénzügyminiszter, aki Boris Johnson lemondásával miniszterelnök-jelöltté lépett elő.

Az Irish Independent információi szerint Írország is beszedne mintegy 60 millió eurót az energiacégektől, sőt az adókivetés mellett a törvényben azt is megtiltanák, hogy a vállalatok a terhet a fogyasztókra hárítsák.

Illusztráció Forrás: Picture-Alliance/AFP/Frank May

Az energiavállalatokra kivetett különadó nem ütközött az Európai Bizottság ellenállásába, ugyanis az EU végrehajtó szervének egy március elején kiadott dokumentuma szerint „a tagállamok megfontolhatják ideiglenes adó kivetését a rendkívüli nyereségre, és kivételesen e nyereség egy részét a fogyasztóknak juttathatják".

A bankokat is megadóztathatják

A pénzügyi szektor egy kicsit más tészta. Lengyelországban ugyan nemrégiben tárgyaltak a pénzügyi szektor váratlan nyereségének megadóztatásáról, ám egyelőre inkább egyfajta fenyegetésnek tűnik a lépés kilátásba helyezése. Az adót akkor vezetik be, ha a pénzintézetek nem emelik a betéti kamatokat.

Váratlan helyen találkozhatunk hasonló megfontolásokkal, mint amelyek az Orbán-kormányt vezették a bankokra kivetett extraprofitadó elrendelésekor. A Financial Times információi szerint az Európai Központi Bank (EKB) is keresi a módját, hogy az euróövezet bankjai ne profitálhassanak az utóbbi időben – különösen a járvány kitörése óta – nyújtott ultraolcsó finanszírozásból a kamatok emelkedése után.