Meglepő szám látott napvilágot a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatban

Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag: ilyeneket nem használt a csaló háziorvos

Az elmúlt két évben, amióta a Covid-19 megváltoztatta a világ működésének megszokott rendjét, a tudományos és gyógyszeripari körökben elképesztő versenyfutás indult a járvány legyőzésére, elsősorban a vírus ellen védő vakcina kifejlesztésére. Az új technológiát alkalmazó vakcinákat rekordidő alatt fejlesztették ki, és mára kevés kivétellel a világ összes országában alkalmazzák is azokat.

A meghökkentő gyorsaságú innováció elképzelheteten lett volna a kutatók nemzetközi együttműködése és a hatalmas pénzügyi befektetések nélkül. A Graduate Institute genfi globális egészségügyi központjának elemzése szerint az új típusú koronavírus elleni oltóanyag fejlesztésének finanszírozására

csak az első évben több mint 51 milliárd dollárt (közel 18 ezer milliárd forintot) fordítottak.

A koronavírus-járvány megfékezésére irányuló erőfeszítések megmutatták, hogy milyen eredmény lehetséges, ha kiemelt forrásokat szánnak egy oltóanyag fejlesztésére. Ez reményre ad okot más halálos fertőző betegségek elleni harcban is – mint például a tuberkulózis (tbc, azaz gümőkor), a malária és a kolera, amelyek évente milliók halálát okozzák, főként a déli félteke szegényebb országaiban.

Hatalmas, de megtérülő beruházás

A statisztikák azt mutatják, hogy a Covid-19 elleni vakcina létrehozására fordított hatalmas beruházás még mindig elhalványul a járvány költségeihez képest, amelyek az IMF becslései szerint 2024-re elérik majd a 12 ezer 500 milliárd dollárt, és ez az összeg a szakértők szerint az oltások nélkül még sok ezer milliárddal magasabb lett volna.

A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag Forrás: MTI/Rosta Tibor

A koronavírus járvány eddig összesen mintegy 6 millió ember halálát okozta, ezzel szemben a malária, a HIV/AIDS és a tuberkulózis évente öl meg körülbelül 4 millió embert. Közülük is a tbc a vezető gyilkos; 2020-ig a leghalálosabb fertőző betegség volt, évi 1,5 millió halálesettel világszerte.

A tuberkulózis ellen jelenleg egyetlen elérhető vakcina létezik, mintegy 100 éve változatlan receptúrával. Nem is csoda, hogy az orvosok nem használják széles körben, hiszen viszonylag kevéssé hatékony. Ennek ellenére a tuberkulózis elleni oltások finanszírozása elhanyagolható, legalábbis a Covid-19-éhez képest. A 2020-ban a tbc-vel kapcsolatos kutatásokba fektetett 915 millió dollárból (318 milliárd forint) mindössze 13 százalék, azaz kevesebb, mint 120 millió dollár (41,7 milliárd forint) jutott a vakcina fejlesztésére. Egy kis számolással, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy

körülbelül 500 évbe telne, amíg a tuberkulózis elleni oltás létrehozására irányuló erőfeszítések ugyanannyi finanszírozást kapnának majd, mint a Covid-19 elleni vakcina kapott egyetlen év alatt.

Tbc-s beteg egy indiai korházban. A más néven gümőkórt vagy tuberkulózist egy baktériumfaj okozza, amely leggyakrabban a tüdőt károsítja. Előfordulása szoros összefüggésbe hozható a helytelen táplálkozással és a rossz életkörülményekkel, ezért is sokkal gyakoribb a szegény országokban. Forrás: Origo

A gazdasági szempontok jelentősége

Habár a vakcinák kifejlesztésének egészségügyi hatása óriási, de a gazdasági megtérülés szintén sokat számít, legalábbis ami a gyógyszeripari befektetők motivációit illeti, makrogazdasági szinten pedig az egészségügyre fordított kiadásokban jelentkezik.

Az a tény, hogy a Covid-19 elleni oltóanyagokat rekordidő alatt fejlesztették ki, bizonyos optimizmusra ad okot, a többi járvány tekintetében is. Úgy tűnik, hogy vakcinaforradalom felé tartunk"

– nyilatkozott Gavin Yamey, a Duke Egyetem globális egészségügyi professzora.

Az új típusú koronavírus elleni oltás kifejlesztése látványosan demonstrálta, hogy mire képes a tudomány, azt azonban csak az idő dönti majd el, hogy az új technológiák és források mekkora mértékben gyűrűznek majd be a szegény országok járványellenes harcaiba. Kérdéses, hogy a fejlődő országokat érintő betegségek kutatásában mekkora fantáziát látnak a befektetők, vagy továbbra is csupán a gazdagabb államok privilégiuma marad az egészség.