Gyorsabban letudjuk a hitelt, ha búcsút veszünk a moratóriumtól - MNB Pénzügyi sarok

Portrait of young bank officer consulting with businesswoman while sitting at office in front of laptop.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi sarok rovatában ma az alábbi kérdésre keressük a választ a jegybank szakértőitől: „Azt írja a bankom, hogy július végéig határoznom kell, maradjak vagy kilépjek a fizetési moratóriumból. Bár most van egy kis tartalékunk, mégis bizonytalan vagyok: mi alapján döntsünk?" (K. Pálné, Bácsalmás). Válaszol Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője.

A kormány egy júniusi rendeletében meghosszabbította 2022. december 31-ig a hitelesek törlesztési moratóriumát azok számára, akik még részt vesznek a fizetési stopban és továbbra is élni kívánnak a lehetőséggel. A moratórium év végéig való folytatása (a 2021 novembertől való meghosszabbításhoz hasonlóan) nem automatikus, hanem az ügyfélnek legkésőbb idén július 31-ig írásban kell igényelnie a saját pénzügyi intézményénél a bennmaradást. A határidő jogvesztő, vagyis aki lemarad róla, később már nem kezdeményezheti.

Aki viszont nem szeretne tovább a fizetési stop-ban maradni, annak semmit sem kell tennie:

ha nem ad be kérelmet, augusztus 1-jétől bankja automatikusan – azaz kérés nélkül – visszaállítja korábbi havi törlesztését.

A moratóriumosok között számos olyan ügyfél lehet, akinek anyagi, egészségügyi, családi helyzete rendeződött az elmúlt hónapokban, s így már nincs szüksége a fizetési szünetre. Nekik fölösleges anyagi áldozat lenne a moratórium folytatása. A szabályok szerint ugyanis náluk lévő hitel tőkéjére a bank vagy pénzügy vállalkozás folyamatosan kamatot számíthat fel, amelynek későbbi törlesztése miatt a futamidők a moratórium időszakát is meghaladóan, jelentősen kitolódnak.

Egy, a moratóriumban lévő tipikus lakáshiteles esetében az év végéig tartó folytatás 283 ezer forintnyi, egy átlagos személyi kölcsönnel rendelkező adós esetében pedig 187 ezer forint többletfizetéssel járna az eddigi moratóriumban töltött idő hatásain felül.

S mivel a moratóriumból kilépők esetében nem a havi törlesztés nő meg (jogszabályi előírás ugyanis, hogy annak összege – a változó kamatozású hitelek kivételével – ugyanannyi marad, mint a fizetési stop elrendelésekor), ezért ezt a többletkamatot a futamidő megnyújtása révén kell teljesíteni.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Az előttünk álló szűk fél év egy átlagos lakáshitelesnél így újabb 10 hónappal, egy tipikus személyi hitelesnél pedig 9 hónappal (tehát a fizetési stop hátralévő idejénél is hosszabban) növelné meg az eddigi fizetési szünet miatt amúgy is évekkel elnyújtott törlesztési időszakot.

A futamidő megnyújtása a jelenlegi kamatkörnyezetben magában hordozza azt a kockázatot is, hogy amennyiben a hitel nem teljes futamidőre fixált kamatozású, hanem csak 5 vagy 10 éves kamatfixálással vette igénybe az ügyfél, akkor megnő annak az esélye, hogy a kamatfixálás lejárta után hosszabb ideig kell várhatóan a jelenleginél jelentősen magasabb kamatozású hitelt fizetnie. Ezeket a többletterheket kerülhetik tehát el az adósok a korábbi törlesztőrészlethez való visszatéréssel, ha arra lehetőségük van.

Ha egy ügyfél anyagilag továbbra sem áll jól, akkor is vannak megoldási lehetőségek.

Egyrészt, ha valakinek több hitele is van a moratóriumban, de valamelyiket már tudná fizetni, akkor elegendő csak a másiknál igényelni a folytatást (erre lehetőség van). Másrészt érdemes egyeztetni a bankkal az egyedi, testre szabott fizetéskönnyítő lehetőségekről is (pl. hitelkiváltás, adósság-átütemezés).

Amennyiben az adósnak nincs más lehetősége, akkor természetesen kérelmezni lehet a moratórium folytatását.

Az ezt tartalmazó (jogszabály által előírt) nyilatkozatban mindössze néhány személyes adatot kell megadni, jelezni, hogy lakossági vagy vállalati ügyfélként igényli-e a folytatást, s végül aláírásával igazolni, hogy valóban kérelmezi a moratóriumban maradást.

Számos bank honlapján külön felületet hozott létre a moratóriummal kapcsolatos főbb tudnivalókról. Itt a hosszabbításról szóló űrlap is elérhető, amely emellett akár a Magyar Közlöny vonatkozó számából is letölthető. A nyomtatvány emellett több hitelintézetnél elektronikusan, illetve bármelyik bankfiókba betérve személyesen is kitölthető.

válaszolt Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője