Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Srí Lanka súlyos adósságválságtól szenved, az országban pedig szinte teljesen elfogytak a devizatartalékok. Ez pedig önmagában válságos állapotot idéz elő, mivel az ország erősen támaszkodik az importtermékekre. A Visual Capitalist megvizsgálta, mi vezetett a jelenlegi gazdasági és politikai összeomlásig.
2009-ben véget ért Srí Lankán az évtizedek óta húzódó polgárháborús állapot, a kormány pedig elkezdett a hazai gazdasági termelés növelésére fókuszálni.
Ehhez azonban nagyban támaszkodtak az importra, ami megalapozott a jelenlegi gazdasági nehézségeknek.
Tíz évvel később, 2019-ben a kormány jelentősen visszavágta a személyi jövedelemadót, ami megnehezítette az ország költségvetésének fenntartását. Ráadásul a koronavírus-járvány váratlanul súlyos gondokat okozott. 2018-ban még a turizmus közel 5 százalékát adta Srí Lanka GDP-jének, és a szektor 388 ezer munkahelyet biztosított. 2020-ra viszont a turizmus gazdasági szerepe 0,8 százalékosra csökkent, és több mint 40 ezer álláshely szűnt meg a területen.
2021-ben világossá vált, miért olyan súlyos probléma az ország importfüggősége. Ahogy ugyanis Srí Lanka devizatartalékai csökkentek, a kormány betiltotta a külföldi műtrágyák vásárlását. Ez azt eredményezte, hogy
jelentősen visszaesett a mezőgazdasági termelés, egyre közelebb hozva a teljes válságot.
Idén áprilisban hatalmas tüntetések robbantak ki Colombóban, az ország fővárosában, és a tiltakozók Gotabaja Radzsapaksza elnök lemondását követelték. Májusban a kormány támogatói brutálisan rátámadtak a kormányellenes tiltakozókra. Ezt követően Mahinda Radzsapaksza miniszterelnök (az elnök testvére) le is mondott a hivataláról – később az elnök és az új miniszterelnök is távozott.
Júniusban a kormány bejelentette, hogy lehetővé teszi a négynapos munkahetet, hogy az emberek a plusz szabadnapon élelmiszert termeszthessenek saját használatra.
Az országban az élelmiszerár-infláció egyébként 57 százalékos volt májusban.
Az ukrajnai háborúból adódó gabonahiány és az üzemanyagárak globális emelkedése ugyancsak fokozza Srí Lanka gazdasági válságát.
Összességében tehát az látszik, hogy Srí Lanka gazdasági válságának egyik alapja az ország importfüggősége. 2021-ben a teljes import 20,6 milliárd dollár volt, míg 2022-ben (márciusig) 5,7 milliárd dollár.
Mindeközben viszont az országban nincs elegendő a külföldi fizetőeszközből. A devizatartalékok szintje mára 50 millió dollárra csökkent a 2019-ben mért 7,6 milliárd dolláros szintről.
Végül legalább ennyire fontos probléma, hogy Srí Lanka súlyos adósságválságba került.
Az ország nemrég 78 millió dollárnyi adósságot nem tudott törleszteni a nemzetközi hitelezőknek, miközben az állam összesen 50,7 milliárd dolláros adóssággal rendelkezik.
A piaci hitelezők mellett főként az Ázsiai Fejlesztési Banktól, Kínától, Japántól és más országoktól vett fel hiteleket a több mint 22 milliós lakosú állam.
Az adósságválság pedig ördögi körnek bizonyul. Ahogy ugyanis Srí Lanka nem tud törleszteni, ezzel eltántorítja a külföldi befektetőket, leértékeli a saját fizetőeszközét, és így még nehezebb fizetnie a hitelezőknek.
Az elemzők pedig arra figyelmeztetnek, hogy Srí Lanka csak az első lehet azon országok sorában, melyek komoly devizaadóssággal rendelkeznek, és akár válságba is kerülhetnek.
Zambia, Etiópia vagy Tádzsikisztán például egyaránt olyan országok, melyek az elmúlt években nehezen tudták törleszteni a külföldi hiteleiket. Vagyis a nagy kérdés most az, hogy Srí Lanka összeomlása egyedi eset marad, vagy más országok is követhetik a sorsát a közeljövőben.
