Magyarország gazdasága megelőzött két nyugati országot

A legnagyobb példányszámú német napilap, a Handelsblatt összeállítása szerint Magyarország gazdasági fejlettségben, vásárlóerőparitáson számolva megelőzte Görögországot, Portugáliát, a térségből pedig Bulgáriát, Romániát, Horvátországot, Lettországot, valamint Szlovákiát.

Magyarország vásárlóerő-paritáson számított GDP-je tavaly már elérte az uniós átlag 76 százalékát – derül ki a Handelsblatt cikkéből. A német gazdasági napilap ismertetése alapján hazánk megelőzte az 1986 óta uniós tagállam Portugáliát és Görögországot is, amelyet évtizedek óta a „fejlett nyugat" kategóriába sorolnak.

Konkrétan így állnak a Handelsblatt összefoglalója szerint az uniós tagállok fejlettségben, százalékos megoszlás alapján: Bulgária 55, Görögország 65, Szlovákia 68, Horvátország 70, Lettország 71, Románia 73, Portugália 74, Magyarország 76. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az elmúlt bő évtizedben a körülöttünk lévő mezőny alapjaiban rendeződött át: Lengyelország a 22. helyről a 19.-re, Litvánia a 24.-ről a 16.-ra lépett előre, miközben Portugália a 18.-ról a 21.-re, Görögország a 15.-ről a 26. helyre, Szlovákia pedig a 19.-ről a 25.-re csúszott vissza. Magyarország és Lengyelország között kifejezetten szoros a verseny, egy százalékos az eltérés.

Amennyiben alaposabban áttekintjük az elemzést, kiderül belőle az is: a visegrádi országok közül a legnagyobb fejlődést Magyarország érte el, hiszen míg Lengyelország felzárkózása egy százalékpontos volt, addig Csehország egy, Szlovákia pedig két százalékponttal még távolodott is az átlagtól.

A szóban forgó eredménnyel hazánk a tagállamok között a 20. helyen állt. A következő szinthez, Spanyolország beéréséhez már egy nagyobb ugrásra lesz szükség: a mediterrán ország 84 százalékon áll.

Egyre közelebb jut a magyar gazdaság az uniós átlaghoz Forrás: Origo

Folytatódhat-e a felzárkózás?

Nagy kérdés, hogy a mostani, háborúval terhelt időszakban hazánk felzárkózása folytatódik-e. Elméletileg folytatódhat, miután a koronavírus okozta gazdasági sokk sem térítette le Magyarországot a fejlődő pályáról. Idén összejöhet egy 5-6 százalékos gazdasági növekedés, a fejlődést pedig segítheti a bérek átlagosan két számjegyű növekedése. Bár az infláció nem alacsony, de több más országgal szemben a bérdinamika miatt javulhat kismértékben a reáljövedelmi helyzet. A bázis több mint jó: miközben az idei első negyedévben 5,2 százalékkal nőtt az EU GDP-je, addig a 8 százalékos magyar bővülés a negyedik legnagyobb szám az adatok közül, a portugál 11,9, a lengyel 9,1 és az osztrák 8,7 százalékos jobb csak nála.

Ugyanakkor hosszabb távon két tényezőre van szükség a folyamatos felzárkózáshoz: a hazai tulajdoni hányad növelésére, valamint – ami talán még ennél is fontosabb – a nagyobb hozzáadott értékű tevékenységekre való átállásra, amelyhez elengedhetetlen az oktatás fejlesztése is.

Ambíciónk természetesen van: Orbán Viktor kormányfő idén februárban a korábbi nemzeti cél helyett új célt tűzött ki Magyarország elé 2030-ra. Eddig az volt a törekvés, hogy 2030-ra azon öt uniós tagország között legyünk, ahol a legjobb élni és dolgozni.

Az új végpont az, hogy 2030-ra érjük el az EU-27-ek akkori átlagos fejlettségi szintjét.