Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Miközben a román állampolgárok 60 százaléka támogatja az euró bevezetését, azzal is tisztában vannak, hogy jelenleg hazájuk nincs felkészülve erre a lépésre. Van is miért búslakodnia Bukarestnek, hiszen Románia a fő konvergenciakritériumokból – alacsony költségvetési hiány és infláció, hatvan százalék alatti államadósság, és moderált kamatok, valamint a román lej 2 éven át tartó rögzítése a közös uniós pénzhez - egyet sem teljesít, ezzel pedig az eurózónán kívül lévő hét tagállam között egyedül van ilyen helyzetben.
Bármilyen meglepő, hat éve még az összes elvárásnak megfelelt Románia, de 2016-ban hatályba léptek a Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök vezette kormány jóléti intézkedései: jelentősen növelték a béreket és a nyugdíjakat, valamint csökkentették az adókat.
Ennek következtében már 2019-ben túlzottdeficit-eljárás indult Bukarest ellen. Tudniillik nem volt gazdasági háttere az intézkedéseknek: felborult a makrogazdasági egyensúly. Három éve például keleti szomszédunkban jegyezték a legmagasabb államháztartási hiányt, amely az államadósság nagyon gyors növekedéséhez vezetett. Ráadásul a központi bank függetlensége sem teljesen biztosított, ezért e jogi feltétel sincs kipipálva.
A különböző színezetű román kormányok többször jelöltek ki határidőt az euróövezeti csatlakozáshoz, tavalyig a hivatalos céldátum 2024 volt, aztán az idén januárban Adrian Câciu pénzügyminiszter bejelentette, hogy 2029 a reális időpont, de májusban a kormányszóvivő nyilatkozatából kiderült, hogy immár nincs hivatalosan kitűzött dátum. Közben a román médiumok gyakran tesznek epés megjegyzéseket arról, hogy a szegény szomszédként emlegetett Bulgáriának reális esélye van arra, hogy 2024-ben az eurózóna tagja legyen. Pedig az uniós felmérés szerint ott csak a lakosság 54 százaléka támogatja ezt a lépést.
