Alapjogokért Központ: Nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Bizottság pozitívan értékelte a kormány eddigi lépéseit

Úgy tűnik, nem ér célt a bosszúszomjas európai baloldal kísérlete, hogy Magyarország elessen a neki járó pénzektől - értékelte sajtótájékoztatón az Európai Bizottság által szeptember 18-án megfogalmazott javaslatokat a Magyarország számára járó uniós források esetleges elvonásáról az Alapjogokért Központ képviseletében Kovács István stratégiai igazgató és Kovács Attila Európai Uniós kutatási igazgató.

A hazánkkal szemben áprilisban, az országgyűlési választásokat követően megindított jogállamisági eljárás újabb állomásához érkeztünk. Közel egy hónappal a magyar kormány által az Európai Bizottság által korábban hangoztatott kifogásokra adott válaszokat követően a Bizottság döntött a Magyarországra vonatkozó jogállamisági mechanizmus alkalmazásáról.

A biztosok kollégiuma mintegy háromezerhatszáz milliárd forintos forrásfelfüggesztést helyezett kilátásba, melyet azonban a magyar kormány által 2022. november 19-ig tett, az unió pénzügyi érdekeit szolgáló intézkedések újbóli értékelésétől tesz majd függővé.

Ez a hazánknak a 2021-2027-es időszakban járó uniós felzárkóztatási források mintegy egyharmada. Amennyiben a Magyarországnak járó agrár-vidékfejlesztési és helyreállítási forrásokat is beleszámoljuk, úgy a teljes magyar pénzügyi boríték kevesebb mint 20 százaléka - foglalja össze a sajtótájékoztatóhoz kapcsolódóan kiadott közleményben az uniós javaslat főbb pénzügyi vonatkozásait az Alapjogokért Központ.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója (b) és Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

"A bizottsági döntés annak a bizonyítéka, hogy szakmai-jogi szinten nem maradt fenn vitás kérdés az uniós tisztségviselők és a magyar kormány képviselői között" - értékelte az Alapjogokért Központ.

Emlékezetes: a megállapodás érdekében a magyar kormány jelentős vállalásokat tett és kompromisszumkészséget mutatott az elmúlt hónapokban.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a Bizottság pozitívan értékelte a kormány eddigi lépéseit

- emelte ki Kovács István és Kovács Attila.

A döntéssel reális esély nyílt arra, hogy az elkövetkező két hónapban valamennyi, még fennmaradt kérdést megnyugtatóan rendezzenek a felek és év végéig megállapodás szülessen.

A Bizottság döntése mögött azonban nem lehet nem észrevenni az Európai Parlament zsarolási szándékát és politikai nyomásgyakorlását.

- hangzott el a sajtótájékoztatón. Kovács István ezzel összefüggésben megjegyezte, a vita már nem szakmai, csupán politikai, és szerinte az ügy nem fog a Tanács elé kerülni.

A szankciópárti európai baloldal az EP-ben mindent megtett az elmúlt időszakban, hogy megakadályozza a Bizottság és Magyarország közötti megegyezést - emelte ki a Központ stratégiai igazgatója. Céljuk a politikai megosztottság kiélezése volt. Ez különösen veszélyes és felelőtlen egy olyan időszakban, amikor az orosz-ukrán háború miatt mindennél nagyobb szükség lenne az EU egységére - húzta alá Kovács István.

Sajnos az EP aknamunkájának köszönhetően a jogállamiságról, az unió pénzügyi érdekeiről szóló vita politikai-ideológiai síkra terelődött. Az EP és annak szankciópárti hazai baloldali ellenzéki képviselői miatt késnek az uniós források, melyek többek között a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bérrendezésének finanszírozására is szolgálnának.

Az EP által fűtött politikai vitának a középpontjában az uniós szankciós politika áll.

Ma már nyilvánvaló, hogy az elhibázott brüsszeli szankciós politika többet árt az EU-nak, mint Oroszországnak.

- értékelték az Alapjogokért Központ munktatársai.

Az emelkedő energia- és élelmiszerárak, a háborús infláció jelentős terhet ró az európai családokra és vállalkozásokra. Mindezért az EP okolható, mely még a mostani válságidőszakban is valós megoldások megfogalmazása helyett ideológiai, jogállamisági kérdésekkel foglalkozik. Példa erre a héten elfogadott, a nyílt társadalom hálózatával karöltve kidolgozott, hazánkat elítélő Gwendoline Delbos-Corfield jelentés, és az EP liberális szószólójának, Guy Verhofstadtnak számos megnyilvánulása is.

A döntés azonban bizakodásra ad okot azt illetően, hogy végül győz a józan ész, és az EP áskálódása ellenére végül kompromisszummal zárulnak a Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalások.

Ebben az esetben a jövő évben hazánk megkapja a neki járó uniós forrásokat. A válságos időkben a tagállamok egységére, nem széthúzásra van szükség, ideológiák helyett a józan észre. Ezért a magyar kormány továbbra is nyitott a józan, higgadt és az európai polgárok, kiváltképp a magyar emberek érdekeit szolgáló párbeszédre.

Ez várható a következő hetekben

Az Alapjogokért Központ közleménye emlékeztet arra, hogy a Magyarország által tett vállalások végrehajtása tekintetében a Bizottság november 19-ét tekinti céldátumnak. Kovács Attila ennek kapcsán a következő hetek várható menetrendjéről beszélt, hiszen a kormánynak eddig a céldátumig kell átfogó tájékoztatást adnia a teljesítésekről.

Amennyiben a magyar válaszokat a Bizottság elfogadhatónak találja, az eljárás lezárul.

Amennyiben november 19-ét követően a Bizottság nem találja elfogadhatónak a kormány által tett intézkedéseket, akkor az ügy tovább kerül a Tanácshoz és a biztosok kollégiumának javaslatát a pénzügyminiszterek tanácsának (ECOFIN) kell majd minősített többséggel jóváhagynia (ez az uniós népesség 65 százalékát képviselő, szám szerint az uniós tagországok 55 százalékát kitevő arány). A Tanácsnak egy hónapja lesz erre, amely két hónappal meghosszabbítható, ez idő alatt a Bizottság folyamatosan tájékoztatja a szakminisztereket a vállalások teljesítéséről.

Feltételezhető, hogy ez a hosszabbítás meg fog történni, hiszen

a magyar kormány már ezen a héten kezdi előterjeszteni azokat a törvényjavaslatokat, amelyekkel a Bizottság kifogásait igyekszik orvosolni.

Ezek között lesz például egy olyan indítvány is, amely az expressz törvényhozást szorítaná vissza azzal, hogy a társadalmi egyeztetést kötelezővé teszi a parlamenti döntések előtt, tehát a javaslatok elfogadása innentől kezdve várhatóan több időt fog igénybe venni.

Az Európai Bizottság észrevételeit az Alapjogokért Központ részletesen is bemutatja ezen az oldalon.