Tájékozottak a magyarok a borokkal és készítésük ismereteivel kapcsolatban

A magyarok nemcsak szeretik, de ismerik is a borokat, sőt azok készítésével kapcsolatban is tájékozottak. Az edukációt előtérbe helyező Hilltop a szüret időszakában arra volt kíváncsi a legutóbbi online felmérésében, hogy vajon mennyit tudnak a fogyasztók a borkészítés legfontosabb lépéseiről, a hazai borvidékekről, valamint a borfogyasztás apró trükkjeiről - írják közleményükben.

A hazai borkedvelő társadalom nemcsak meginni szereti a jó tételeket, de energiát is fektet a megtalálásukba, sőt érdeklődik a borkészítés folyamata iránt is. A Hilltop nem reprezentatív kutatása is ezt támasztja alá, a kérdőívet kitöltők száma, valamint a sokszor becsapós kérdésekre adott helyes válaszok aránya is azt mutatja, hogy a hagyományosan népszerű bor kultúrája ismét erősödik.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

A borkedvelőket érdeklik a kulisszatitkok

A borozás iránt érdeklődők már egészen az alapoktól ismerik az általuk kedvelt bor elkészítésének folyamatát,

például a válaszadók 86,3 százalék tudta, hogy a reduktív borok acéltartályban készülnek. Közel háromnegyedük helyesen jelölte meg azt is, hogy a rosé bor alapja a vörös szőlő, nem pedig a fehér, esetleg a nem létező rosé, sőt, mi több, azzal is javarészt tisztában van a kutatás résztvevőinek több mint fele, hogy a cuvée-be azonos fajtájú vagy azonos termőhelyről származó borok kerülnek.

A szüreti időszakban a neszmélyi borvidéken már hetek óta zajló munkálatokkal kapcsolatos kérdésekben is tesztelte a fogyasztók tudását a borászat. A kérdőívet kitöltők több mint 90 százaléka egyértelműen arra szavazott, hogy a szüret időpontját a szőlő cukortartalma dönti el, közel 90 százalékban ismerték a törköly (a cefrézés után maradt szilárd részek összessége), és 80 százalékban a must (frissen préselt szőlőlé́) fogalmát.

A borkedvelőket még a fajtákkal sem lehetett zavarba hozni: 68,3 százalékban az Irsai Olivért nevezték meg, mint legkorábban érő fajtát. Tudták, hogy ha savanyú a szőlő, akkor olyan is marad, mivel nem utánérő gyümölcs, és még

olyan műhelytitkokat is ismernek, mint a gyöngyözőbor, a habzóbor és a pezsgő közötti fő különbség.

A titok ezeknél a palacknyomásban keresendő, nem pedig a buborékok mennyiségében.

Borvidék vagy borrégió?

Ugyan a kiválasztott opciók alapján a kitöltők több mint fele (52,3 százalék) mindig a kedvenc borfajtáját keresi, 31,1 százalékuk a kedvenc borászatának különböző tételeit próbálja ki, több mint negyedük pedig borvidék alapján választ kóstolnivalót, abban már kevésbé voltak biztosak, hogy kedvenc italuk honnan származik. Bár a válaszadók több mint kétharmada ismerte hazánk borvidékeinek számát (22), azt már kevesebbeknek sikerült eltalálni, hány borrégió van Magyarországon: csupán 43,2 százalékuk tippelt arra, hogy 6 a helyes szám.

Az élmény alapja a tudatos választás

A borértő közönség nyitott az újdonságokra is, és szívesen kóstol. Ugyan azt csak a válaszadók kevesebb, mint a fele (43 százalék) tudta, hogy a forgatási irány nem befolyásolja az élményt, de az szinte mindenki számára egyértelmű volt, hogy a kehelynél nem fogjuk meg a poharat, hiszen 88,7 százalékuk jelölte meg a helyes választ.

A borok kedvelői számára szinte nem is kérdés, hogy

akár 800 aromát is megkülönböztethetünk a borokban,

sőt, még azzal a beugratós kérdéssel sem lehet megfogni őket, hogy milyen is egy fineszes, azaz egyedi és harmonikus tétel.

Az pedig szinte a kutatás összes kitöltője számára egyértelmű volt (95,4 százalékuk választotta a jó megoldást), hogy a várva várt újbort Márton napján üdvözölhetik a borászatok kínálatában, ami jó hír, hiszen már csak két hónapot kell várni, hogy kóstolni lehessen a legfrissebb évjárat tételeit.