A háborús infláció ellenére is nőnek a fizetések

A háborús infláció ellenére a fizetések reálértéke is tovább nő idén, miközben Európa szinte minden más tagállamában már visszaesést hozott az árak emelkedése – emelte ki az Origónak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.

Miközben Európa legnagyobb részén veszítenek értékükből a keresetek, Magyarországon 7,9 százalékkal nőtt az átlagkereset reálértéke idén az első félévben a KSH legfrissebb jelentése szerint. Ez igaz a fizetések vásárlóerejére is – hangsúlyozta az Origónak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, aki hangsúlyozta azt is: Európa legtöbb országában a háborús infláció már csökkentette a fizetések értékét, beleértve a legalacsonyabb keresetűek bérét is.

Szalai Piroska az adatok alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy messze a legnagyobb volt a magyar minimálbér vásárlóerejének növekedése: a tavaly júliusihoz képest 10,7 százalékkal tudnak többet vásárolni a munkavállalók a minimálbér összegéből.

A második legnagyobb reálbér-növekedés is jóval elmarad a hazaitól: Belgiumban a többlépcsős idei emelés hatására 5,7 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a nemzeti minimálbért alkalmazó országok felében már csökkent a legkisebb bér reálértéke, beleértve a többi V4 országot.

Hazánkban a szakszervezetek, a munkáltatói érdekképviseletek és a kormány háromoldalú megállapodása alapján csaknem 20-20 százalékkal nőtt a minimálbér és a jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimum.

Előbbi összeg bruttó 200 ezerre, utóbbi 260 ezer forintra nőtt idén januártól. A béremelés adócsökkentés mellett valósult meg: idén a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) 13 százalékra csökkent és beleolvad az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás. A szocho csökkentése érdemben támogatja a bérek emelkedését, a munkáltatói kötelezettség mértéke 2016-ban még 27 százalék volt.

A hazai emelkedéssel ellentétben a minimálbér és átlagkereset reálértéke is veszített vásárlóerejéből a visegrádi országokban a második negyedévben. A fizetések vásárlóereje

• Csehországban -9,8 százalékkal
• Lengyelországban -2,1 százalékkal,
• Szlovákiában -4,5 százalékkal változott, tehát romlott,
• ellentétben Magyarországgal, ahol +7,9 százalékkal nőtt.

Szlovákiában a munkavállalóknak az utóbbi 22 év legnagyobb romlását kell megélniük.

A helyi, hivatalos statisztikai adatok már a balti országokban és Romániában is a keresetek értékcsökkenését mutatják. Szalai Piroska ezzel kapcsolatban megjegyezte: reális esély van rá, hogy hogy idén nemcsak az első félévben, de egész 2022-ben azon nagyon kevés ország egyike leszünk, ahol a háborús infláció mellett is nő a reálkereset.

illusztráció Forrás: Shutterstock

Szalai Piroska felvetésünkre támogatandónak, jó döntésnek nevezte a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek elgondolását arról, hogy a 2016-ban elfogadott, 2017-től életbe lépő, ám idén lejáró hatéves bérmegállapodást követően újabb hosszú távú egyezségről kezdődjenek tárgyalások.

A szakértő emlékeztetett: A 2016-ban aláírt megállapodástól előzetesen a keresetek reálértékének 40 százalékos emelkedését várta a kormány.

Messze meghaladta az előzetes várakozásokat a keresetek 2016 óta tartó felzárkózása: 2022 év végére a keresetek reálértékének növekedése eléri az 50 százalékot.

Ez tehát azt jelenti, hogy a bérmegállapodástól remélt jelentős bérfelzárkózás nemhogy megvalósult, a korábbi várakozásokat is jelentősen felülmúlta. Ezt megerősíti a nyilvános kereseti adatok részletes elemzése – emelte ki Szalai Piroska.

Európai összevetésben a minimálbér emelkedése 2017 és 2022 közt nálunk volt a harmadik legmagasabb Románia és Litvánia után. A 22 olyan országból, ahol állami minimálbér van öt államban alacsonyabb volt a minimálbér reálértéke 2022-ben, mint 2016-ban. Ezek az országok:

• Németország,
• Franciaország,
• Málta,
• Belgium
• és Hollandia.

Németországban ugyanakkor októberben újabb, jelentős minimálbér-emelésre kerül sor.
Szalai Piroska az Origo kérdésére a jellemzően baloldali közgazdászok által hangoztatott, elavult, és mára bizonyítottan téves nézetnek nevezte azt az elméletet, hogy a bérek meredek emelkedése elbocsátásra kényszeríti a gazdasági szereplőket, vagyis előbb utóbb munkanélküliséghez vezet.

A szakértő intett rát: a 2021-es közgazdasági Nobel-díjat egy amerikai – kanadai közgazdász professzor, David Card kapta azért, mert empirikus kutatásokkal kimutatta, hogy a minimálbér emelése nem feltétlenül vezet a foglalkoztatottság csökkenéséhez.

Nálunk a hatéves minimálbér megállapodás idején az egyik legjelentősebb mértékben nőtt a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. A legtöbb ágazatban pedig komoly munkaerőhiány mutatkozik, ami ráadásul további béremeléseket, korrekciókat generál – tette hozzá Szalai Piroska.