Nagyon nem mindegy, hol adjuk-vesszük az állampapírt - MNB Pénzügyi sarok

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi sarok rovatában ma az alábbi kérdésre keressük a választ a jegybank szakértőitől: "Fillérre kiszámoltuk, mekkora hozamot kapunk a lejárat előtt most eladott állampapírjaink után, de bankunk közölte, hogy ennél kevesebb jár nekünk. Hogyan lehetséges ez? Ki károsított meg minket?" (V. Richárd, Jászapáti). Válaszol Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője.

A kedvezőtlen nemzetközi inflációs helyzet miatt egyre többen vásárolnak jó hozamokat nyújtó állampapírokat. Bár a Magyar Nemzeti Bank többszöri sürgetése nyomán immár végre akadnak itthon 7 százalékos (vagy akár azt is meghaladó) éves kamatot kínáló bankbetétek, s persze sokszor kockázatosabb befektetések (pl. részvények, befektetési alapok) is, az állampapírok előnyét nem csak a gyakorta magas – jelenleg egyes papíroknál már 10 százalék feletti – éves hozamuk adja.

A magyar állampapírok tőkéjét és hozamát az állam garantálja, mégpedig a teljes befektetett összegig.

A 2019. június 1-je után kibocsátott állampapírok (ez az elérhető kínálat döntő többsége) mentesek a 15 százalékos kamatadó alól. A fix kamatú, illetve a névérték alatt vehető papírok és lejáratkor a névértéket kifizető konstrukciók kamatozása egyszerűen kiszámítható, s a változó (leggyakrabban az inflációhoz kötött, azon felüli) kamatozásúaké is könnyen átlátható. Az államkötvények ráadásul bármikor eladhatók (ám lejárat előtt ez veszteséggel járhat), s örökösödési illeték fizetése nélkül örökölhetők.

Az állampapírok a Magyar Államkincstár (MÁK) 68 városban (közte Budapest mellett minden megyeszékhelyen) elérhető ügyfélszolgálatánál, a Magyar Posta állandó hivatalaiban, illetve számos további bank és befektetési szolgáltató – vagyis további forgalmazók - fiókhálózatában érhetők el. Ám nem mindegyik mindenütt.

Illusztráció Forrás: shutterstock

Magyar Állampapír Pluszt (MÁP Plusz), Egyéves Magyar Állampapírt (1MÁP), Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP) minden forgalmazónál, tehát a bankoknál is lehet vásárolni. A Babakötvény és a Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP) és pár egyéb konstrukció (pl. BMÁP) ugyanakkor kizárólag a kincstár kirendeltségeinél érhető el. Kincstári Takarékjegyet (KTJ, egy legföljebb 2 éves futamidejű, fix kamatú papír) és a kinyomtatott, vagyis fizikailag is átvehető MÁP Plusz-t pedig kizárólag a Magyar Posta forgalmaz, természetesen a kincstár megbízásából.

Internetbanki, mobilbanki vagy telefonos állampapír-tranzakciókra a kincstárnál (annak webkincstári, telebanki és mobilbanki szolgáltatásánál) és a bankok többségénél van lehetőségünk. Ha ugyanakkor készpénzzel – azaz nem bankszámláról utalva, átvezetve - szeretnénk állampapírt venni, ezt értelemszerűen a postánál és a bankoknál is megtehetjük.

A kincstár számos fiókjánál szintén lehetőség van készpénzes műveletekre, de nem mindenütt. Ezért erről érdemes előzetesen tájékozódnunk!

S akkor elérkeztünk a legfontosabb kérdéshez, a költségekhez. A kincstárnál és a postán teljesen díjmentesen lehet állampapírokat vásárolni. Utóbbi esetében egyszeri műveletekről van szó, amihez nem is kell számlát nyitnunk. Az államkincstárnál – ahol személyesen az alapvető személyes okiratainkkal kb. fél óra alatt egyszerűen nyithatunk számlát - ugyanakkor a számlavezetés díja is nulla forint jelenleg. Nincs adminisztrációs költsége annak sem, ha eladjuk állampapírunkat (amint említettük, lejárat előtti értékesítésnél az eladási árfolyamnál viszont lehet veszteségünk, de ez ettől független), illetve az sem kerül pénzbe nekünk, ha innét pl. a bankszámlánkra vagy máshová utaljuk el pénzünket.

A bankok, befektetési szolgáltatók viszont díjat számíthatnak fel az értékpapírszámla vezetéséért, az állampapír (vagy egyéb értékpapír) vásárlások, eladások, esetleg más számlára helyezések után, s persze költsége lehet a hozam vagy a lejárt állampapír tőkeösszege elutalásának is.

A képen a Magyar Nemzeti Bank épülete Fotó: Polyák Attila - Origo

A banki értékpapírszámla megnyitásának feltétele általában, hogy előzőleg már legyen „hagyományos" bankszámlánk is a hitelintézetnél. A számlanyitás ingyenes, a havi számlavezetési díj (egy sok helyütt előírt pár száz forintnyi kötelező minimumdíj meghatározásával) pedig alapvetően az azon lévő értékpapír mennyiségétől és annak árától függően kb. pár tízezreléknyi vagy ezreléknyi. Külön havi pár száz forintba kerülhet, ha papíralapú kimutatást kérünk értékpapír-egyenlegünkről.

A bankok ún. másodpiaci forgalmazóként sajátszámlás ügyletek keretében kezelik a lakossági állampapír tranzakciókat. Ez azt jelenti, hogy először ők veszik az Államadósság Kezelő Központtól (vagy adják el annak) és ők határozzák meg saját üzleti feltételeik alapján az eladási, illetve vagy vételi jutalékot

A bankok, befektetési vállalkozások nagy előnye viszont, hogy náluk nem csak lakossági, de akár intézményi befektetőknek szóló állampapírok is vehetők-adhatók.

Ezek tranzakciós (ún. aukciós) jutaléka viszont eltérhet a lakossági tarifáéktól. Emellett e pénzügyi szolgáltatóknál még egy helyen – szerződésünktől függően – tőzsdei részvényt is jegyezhetünk, befektetési alapokkal kereskedhetünk vagy akár egészen speciális termékekkel (warrantok, certifikátok stb.) is foglalkozhatunk. A hitelintézetek, befektetési vállalkozások befektetési palettája tehát jóval szélesebb az állampapírokénál – de itt minden műveletnek és a számlavezetésnek ára van, ami csökkenti hozamunkat.

Összefoglalásképp: ha csak állampapírt szeretnénk befektetésként vásárolni, és más értékpapír nem érdekel minket, akkor érdemesebb – de mindenképp olcsóbb – a Magyar Államkincstárnál számlát vezetnünk. Ha más befektetési eszközöket is vásárolnánk és banknál, befektetési vállalkozásnál nyitnánk értékpapírszámlát, előzetesen részletesen tájékozódjunk az adott intézmény hirdetményéből a várható költségekről.

válaszolt Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője