Leválna az orosz légiipar az Airbusról és a Boeingről

Az Irkut MC-21-es orosz repülőgép

Az orosz légiközlekedési ipar célja, hogy csupán helyben gyártott alkatrészek felhasználásával 2030-ig 1000 utasszállító repülőgépet állítson elő, és megszüntesse a Boeing és az Airbus vállalatoktól való függőségét - írja az állami tulajdonú Rostec konglomerátum közleménye alapján a Reuters. A hírügynökségnek nyilatkozó szakértők szerint azonban ez nagyon nehezen, vagy leginkább sehogy nem teljesíthető vállalás lenne.

Alkatrészhiányra berendezkedve

Erős jelzésnek tekinthető az, hogy az Oroszország egyetlen polgári repülőgépgyárát is birtokló vállalat berkeiben beszélnek arról, hogy az ország légiipara a Nyugattal való végérvényes szakításra készül. Úgy tűnik, annak ellenére - vagy éppen azért - törekedhetnek erre az orosz légiipari szereplők, mert működésük jelenleg a világ két nagy repülőgépgyártó cégétól, az amerikai Boeing-től és az európai Airbus-tól függ. Ám Ukrajna megtámadása miatt a Nyugat a modern kori történelem legszigorúbb szankcióit rótta ki Oroszországra, ez pedig a Szovjetunió szétesése óta nem tapasztalt gazdasági változást idézett elő az oroszok életében. A szankciók hangsúlyosan érintik a légiközlekedést.

Az Irkut MC-21-es orosz repülőgép Forrás: Wikipedia

A szankciók bevezetése után nagy bajba került az orosz légiközlekedési ágazat. Ugyanis

utasforgalmának 95 százaléka külföldi, főként Boeing és Airbus repülőgépeken bonyolódik,

amikhez a büntetőintézkedések miatt nem kapnak pótalkatrészeket. A Reuters augusztusban arról számolt be, hogy az orosz légitársaságok, köztük az állami irányítás alatt álló Aeroflot, repülőgépeket szerelnek le, hogy biztosítsák a tartalék alkatrészeket gépeikbe.

Lehetőség az önálló légiiparra?

Habár az említett Rostec formálisan állami vállalatnak számít, de a valóságban már régen egyfajta szuperkonglomerátummá vált, hiszen több mint 700 szervezetet tömörít. A Rostec vezetője Szergej Csemezov, Vlagyimir Putyin elnök régi barátja az 1980-as években, Németországban, az NDK területén a különleges szolgálatoknál ismerte meg az Orosz Föderáció későbbi elnökét, majd Putyin moszkvai karrierjének kezdetével az egyik fő munkatársa lett. Más orosz gazdasági vezetőkkel és üzletemberekkel ellentétben Csemezov semleges és nyíltan üzletszerű imázst vall.

Csemezov a jelenlegi helyzetet lehetőségnek tekinti egy erős, önálló orosz repülőgépipar kiépítésére.

Ennél a törekvésnél ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a Szovjetunió szétesése után az orosz légitársaságok, köztük az Aeroflot is, Boeing és Airbus repülőgépeket vásároltak flottájuk újjáépítéséhez. Mint annyi más ország illetve légitársaság, ezzel olyan elköteleződést vállalatak a klét nyugati óriáscég termékei és szolgáltatásai iránt, melyet nehéz felszámolni. Versenyképes hazai alternatívát létrehozni pedig egy kifejezetten magas hozzáadott értéket képviselő iparban, nem könnyű.

Richard Aboulafia, az amerikai székhelyű AeroDynamic Advisory ügyvezető igazgatója szerint

"alapvetően lehetetlen", hogy 2030-ig 1.000 utasszállító repülőgépet építsenek az oroszok.

Ennek magyarázata, hogy Oroszország egyetlen polgári repülőgépgyártóját, a Rostechez tartozó United Aircraft Corporationt (UAC) korlátozza a gyártási kapacitás, valamint az, hogy elvágták a külföldi alkatrészek beszerzési forrásaitól. Bonyolítja a helyzetet, hogy az orosz repülőgépiparban felhasznált alkatrészek többsége mellett a technológiák jelentős hányada még tavaly is külföldről érkezett.

A Szuhoj egyik fejlesztéséről készült kép Forrás: AFP/RIA Novosti/Vladimir Astapkovich

Már típusokhoz rendelt darabszámokban gondolkodnak

Ezen körülmények ellenére Moszkva napirenden tartja azt a tervet, mely alapján önállóan is életképes iparágat építene a repülőgépgyártásra (emlékezetes, hogy az Oroszország elleni korábbi szankciók hatására megindult élelmiszeripari és mezőgazdasági fejlesztésekkel is sikeres volt az ország). A tervek szerint Oroszország 2024-től évente 20 teljes egészében belföldön előállított Superjet-New regionális repülőgépet gyárt, ebből három tesztgépet otthon gyártott alkatrészekből állítanak elő. 2029-től pedig 72 darab MS-21-es repülőgépet tervez gyártani. Mindezt az orosz légiközlekedési ipar 2030-ig szóló fejlesztési terve tartalmazza, amelyet a kormány júniusban tett közzé.

Oroszország már teszteli a hazai gyártású PD-14-es hajtóművel felszerelt új MS-21-es repülőgépét.

Ez a típus volt Oroszország kísérlete arra, hogy betörjön az Airbus és a Boeing által uralt sugárhajtású repülőgépek piacára.

A Superjet azonban főleg külföldről származó alkatrészekkel készül, amik a szankciók érvénybe lépése óta már nem beszerezhetőek.

Oroszország 2022 és 2030 közöttre egészen pontosan 1.036 utasszállító repülőgép legyártását és forgalomba állítását tervezi.