Az MNB tavaly nyár óta tartó kamatemelései, illetve az ezt lekövető bankközi kamatok (Budapesti Bankközi Kamatláb, BUBOR) emelkedése után a hazai bankok egy része is növelni kezdte lakossági betéti kamatait. Érdekesség, hogy az emelkedő kamatokat – amelyek összefüggésben vannak a világszerte emelkedő inflációs környezettel is – a hitelintézetek a vállalkozások számára gyorsabban átvezetik azok betéti ajánlatainál. A lakosságnál azonban mindez lassabban jelenik meg kedvezőbb konstrukciókban.
Az MNB ingyenes, bárki számára elérhető Betétválasztó alkalmazása szerint ma 16 bank egy éves lekötésű klasszikus lakossági bankbetétje közül mindössze alig egyharmad volt olyan, amelyik legalább évi 1 százalék betéti kamatot (EBKM) kínál. Ezek között is csak egy-két olyan hitelintézet található, amelynek jelentős lakossági ügyfélköre van, a többiek feltörekvő kisebb szereplők.
Az elmúlt évekhez képest azért előrelépés, hogy egy éves lekötés esetén vannak már 6-7 százalékos, sőt akár 9 százalékos éves kamatozással rendelkező ajánlatok is a piacon.
Ezek mindegyike feltételekhez kötött. A legtöbb esetben a számlavezetés mellett bankkártya kiváltása (sőt, akár aktív havi használata), esetleg folyamatos megtakarítás igazolása is szükséges. Egyes bankok előírják, hogy a lekötendő összeg csak új megtakarítás és/vagy hozzájuk érkező új pénz lehet. A feltételek olykor igencsak speciálisak is lehetnek, például a kedvező ajánlat kizárólag a lejáró – és addig az adott bank értékpapírszámláján tartott – egy éves magyar államkötvénnyel rendelkezőknek szól, és csak az értékpapír lejárata miatt felszabaduló, a névérték összegének megfelelő pénzre vonatkozik.
A kedvező kamatú egy éves betétlekötés a piaci szereplők többségénél internetbankon, mobilbankon, sőt, akár telebanki ügyintézéssel is lebonyolítható.
Egyes hitelintézeteknél azonban csak személyesen a bankfiókokban tudjuk megkötni a betéti szerződést. A minimálisan leköthető összeg általában 50 ezer forint, a maximum pedig nagyon változó (pl. lehet 15-50 millió forint vagy akár találkozhatunk összeghatár nélküli konstrukcióval is).
A kedvező ajánlatok közt fix, változó és sávos kamatozásúakat is találni. Előbbiek kamata például 3, 6, 12 hónapra, vagy akár hosszabb időre rögzített, míg a változó kamatozásúak közül többet jelenleg az MNB alapkamatához kötnek. A sávos kamatozású ajánlatoknál az első hónapokra kisebb kamat jár, s a futamidő végéig hűségesen kitartó ügyfeleket az utolsó hónapokban jutalmazzák a legmagasabb kamatmértékekkel.
A lejárat előtti betétfeltörés a fix kamatú konstrukcióknál általában súlyos kamatveszteséggel jár (jócskán 1 százalék alatti kamathoz juthatunk csak). Van olyan ajánlat is, amelyik az első 6 havi feltörés esetén nem fizet kamatot, második félévi kivét esetén viszont már megkapjuk (az eltelt időszakra szólóan) annak 50 százalékát. A sávos kamatozású konstrukcióknál pedig bármikor kivehetjük a pénzünket, s jellemzően az eltelt időszakra vonatkozó időarányos kamatot kapjuk meg.
A legkisebb költséggel értelemszerűen akkor köthetünk le betétet, ha a saját bankunk kedvező ajánlatával élünk.
Ha más bank csábító ajánlatát látjuk, vegyük azt is számításba, hogy milyen költségekkel járhat saját jelenlegi hitelintézetünknél a számlazárás és az új piaci szereplőnél a számlanyitás (és bankkártya igénylés)! Érdemes megnézni azt is, hogy a kedvező ajánlat egyszeri akciónak számít-e az adott hitelintézetnél vagy sztenderd konstrukció-e. S persze át kell tekintenünk azt is, hogy megfelelünk-e az adott betéti konstrukció többi feltételének.
A legfontosabb, hogy a megtakarított pénzünk értékőrzését szem előtt tartva válasszunk a lehetőségek közül, figyelembe véve megtakarítási célunk időtávját is!
A betéti ajánlatokkal versengő, kifejezetten lakosság számára elérhető állampapírok is nyújthatnak kedvező befektetési lehetőséget. Ezért a banki ajánlatok mellett pedig érdemes az Államkincstár, illetve az állampapír forgalmazók kondícióit is áttekinteni.
A magyar háztartások ma mintegy 10 ezer milliárd forintnyi látra szóló betétállományt tartanak a bankoknál, amire jellemzően csak jelképes kamatot fizetnek nekik. A jelenlegi kedvezőtlen inflációs környezetben ez folyamatos pénzvesztést jelent, amihez képest bármilyen betétlekötés csak jobbnak számíthat.
válaszolt Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője