A szaúdi Vörös-tenger-projektben a legmagasabb szintű szálláshelyek és szolgáltatások mellett a természeti környezet is kiemelten fontos szereppel bír, a tervezők ügyelnek arra, hogy a kanyonok, szunnyadó vulkánok és ősi örökségi helyszíneket meg tudják jeleníteni a hatalmas vállalkozás részeként. Épp ezért a tervekben nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a fejlesztések során ne okozzanak károkat a természetben.
A fejlesztők abban reménykednek, hogy a Vörös-tenger-projekt a turisták egy új generációját hozza majd el,
megszilárdítva ezzel Szaúd-Arábia hírnevét, valamint új mércét kínálva a luxusutazások területén. A The Richest összefoglalója alapján mutatjuk a részleteket.
A Vörös-tenger névre hallgató komplex fejlesztés része a Vision 2030 nevű programnak. Ez egy olyan stratégia, melynek célja, hogy csökkentse Szaúd-Arábia olajfüggőségét, illetve diverzifikálja, több lábra állítsa az ország gazdaságát.
Szaúd-Arábia trónörököse, Mohamed bin Szalmán herceg még 2017-ben jelentette be a Vörös-tenger-projektet, hangsúlyozva, hogy a fejlesztés a luxus és az ökoturizmus találkozására összpontosít, és a világ minden tájáról az országba kívánja csábítani az utazókat.
A tervek szerint a vállalkozás befejezése után a projekt évente 5,86 milliárd dollárral növelheti Szaúd-Arábia GDP-jét, vagyis akár önmagában százalékokkal járulhat hozzá a gazdasági teljesítményhez.
Az egész fejlesztés összesen több mint 28 ezer négyzetkilométernyi szigetet, strandot, sivatagot és hegységet foglal magában. Sőt, még szunnyadó vulkánokat is kínál turisztikai célpontként az országban. Az építkezés első fázisa hamarosan befejeződik, aminek keretében több mint 3000 szállodai szobát építenek. Emellett a fejlesztés része a Vörös-tengeri nemzetközi repülőtér, egy kikötő, valamint több szabadidős központ és egy 18 lyukú golfpálya létrehozása is.
Téli játékok a sivatag közepén
Miként arról az Origo is beszámolt, Szaúd-Arábia rendezi meg a 2029-es téli Ázsiai Játékokat. A versenynek pedig a még épülő Trojena nevű település ad majd otthont, az ország másik jelentős, ilyen típusú fejlesztése. A környezeti fenntarthatóságra szintén jelentősen építő projekt 500 milliárd dollárból valósul majd meg.
A tervek szerint a Szaúd-Arábia északnyugati részén születőben levő üdülőhely megújuló energiával fog működni, és az elképzelések között szerepel sífalunak, luxus családi és wellness-létesítményeknek, a régió legnagyobb édesvizű tavának, valamint egy interaktív természetvédelmi területnek a létrehozása is.
A fejlesztők tervei szerint a luxusüdülőhely évente több mint egymillió látogatót vonzhat majd. Az építkezések Tabuk tartományban (a Vörös-tenger partján) kezdődtek meg, pontosabban Umluj és Al-Wajh városok között. A két település között több mint kilencven érintetlen tengeri sziget található, melyek a projekt részét képezik majd.
A teljes üdülőhely-komplexum megvalósításának költsége várhatóan meghaladja majd az 5 milliárd dollárt.
A már majdnem befejezett első fejlesztési fázis azonban már jelenleg is mintegy 10 ezer munkahelyet hozott létre
– ennyien élnek most az üdülőhely területén, és szinte mindannyian a megvalósításon dolgoznak valamilyen munkakörben. A megaprojekt a várakozások szerint összesen több mint 70 ezer munkahelyet teremt majd.
A luxusfejlesztés pedig már az első fázisban magához vonzotta a legnagyobb szállodákat. Olyan nevek jelentek meg, mint például a Fairmon Hotels & Resorts, a Raffles Hotels & Resorts, a Grand Hyatt, valamint az Intercontinental Hotels & Resorts.
Összességében: a csúcsmárkák portfóliói már több mint 1700 szobát tesznek ki a projektben a tervezett 3000 szállodai szobából.
A befejezés után összesen 50 üdülőhelyet foglal majd magában az üdülőváros. Mindezt 22 szigeten és hat szárazföldi helyszínen.
A Vision 2030 programmal összhangban a Vörös-tenger projekt is elkötelezett a fenntarthatóság mellett. A fejlesztés figyelembe veszi a globális fenntarthatósági szabványokat, és biztosítja a látogatókat arról, hogy
a megvalósításban kiemelt szerepe lesz a természeti környezet védelmének, megőrzésének és fejlesztésének.
A kivitelezők hangsúlyozták is, hogy ebben nem kötnek kompromisszumot, vagyis a tervezéstől az építkezéseken át az irányításig, a projekt minden elemében figyelembe veszik a környező terület ökoszisztémáját.
Amellett pedig, hogy az egész vállalkozás a 100 százalékos szén-dioxid-semlegesség elérését tűzte ki célul, azt is meghatározták, hogy nem létesítenek hulladéklerakó területeket. Emellett kijelentették, hogy nem kerülhet hulladék a tengerbe, valamint nem használnak műanyagot sem.
Továbbra is aggályokat vet fel azonban a projekt vízfelhasználása.
Szaúd-Arábia ugyanis nagyjából négyszer annyi vizet fogyaszt, mint amennyire a legtöbb országnak szüksége van.
Noha a fejlesztők hangsúlyozzák, hogy megújuló vízforrásokat használnak, ez a vállalkozás várhatóan naponta 56 ezer köbméter vizet használ majd el akkor, amikot teljes körűen üzemelni fog. A kritikák ellenére is igaznak tűnik azonban, hogy a szaúdi Vörös-tenger-projekt egészen új szintre emeli majd a luxusturizmust.