Hatalmas villamosenergia-hálózati fejlesztések indulnak Magyarországon

Budapest, 2021. június 5. Az MVM Energetika Zrt. székháza a fővárosban a Szentendrei út 207-209. alatt. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és az általa irányított társaságcsoport (MVM Csoport) tevékenységi területe a magyar nemzetgazdaság egyik legfontosabb, stratégiai jelentőségű ágazata, a villamosenergia-ipar. A cég jogelődje az 1963-ban létrejött Magyar Villamos Művek Tröszt volt. MTVA/Bizományosi: Branstetter Sándor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

Az MVM Csoport két áramhálózati elosztói engedélyes társasága, az MVM Démász Áramhálózati Kft. és az MVM Émász Áramhálózati Kft. összesen több mint 70 milliárd forint értékben fejleszti hálózatát. A beruházás az Európai Unió és a Kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének 50 százalékos támogatásával valósul meg. A projektek keretében az MVM Démász Áramhálózati Kft. által irányított konzorcium 23,266 milliárd forint, az MVM Émász Áramhálózati Kft. által irányított konzorcium 12,151 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesül - írja a cég közleménye.

A kormány 103 milliárd forintot fordít a villamosenergia-hálózat fejlesztésére

A kormány a villamosenergia-hálózat fejlesztésére, rugalmasabbá tételére 103 milliárd forintot fordít, ez 50 százalékos támogatási intenzitást jelent a cégeknek - mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára az MVM Démász Áramhálózati Kft. és az MVM Émász Áramhálózati Kft. projektjeit bemutató sajtótájékoztatón pénteken Budapesten, ahol az Origo is jelen volt. Steiner Attil elondta: „Az egész világ az elektrifikáció, valamint a megújuló energia alkalmazásának az irányába tart.

A kormány célja, hogy a megújuló energiaforrások támogatásával tovább erősítse a magyar háztartások energiabiztonságát és a 2050-re vállalt klímasemlegesség eléréséhez szükséges beruházásokat.

Emellett a szankciós energiaválság miatt ugrásszerűen megnövekedett napenergia igények miatt kiemelten kezeli a villamosenergia-hálózat fejlesztését is."

Az államtitkár előadásában ismertette: a magyar hálózat nem a mostani igényekre van kitalálva. A magyarországi hálózatot arra alkották meg, hogy néhány meghatározott nagytermelőtől a nagyfogyasztókig eljusson az energia. Most viszont sokkal komplexebb a helyzet – mondta Steiner Attila, arra utalva, hogy egyre több betáplálási pont jelenik meg a hálózatban, amelyet fel kell készíteni ezen igények kiszolgálására.

Kulcsfontosságú lesz a hálózat rugalmassága a következő időszakban"

– emelte ki az államtitkár, aki ismertette: ezen igényt kiszolgálni indul el egy jelentős hálózatfejlesztési program. A mostani projekt is arról szól, hogyan lehet a hálózat rugalmasságát növelni annak érdekében, hogy ahhoz minél több megújuló energiát termelő egység tudjon csatlakozni.

Steiner Attila hozzátette, eredetileg ezt a támogatási programot a helyreállítási alap uniós forrásaiból akarták finanszírozni, de mivel elhúzódnak a tárgyalások Brüsszellel, a kormány úgy döntött, hogy ezt előfinanszírozza. Az államtitkár elmondta, hogy a komránydöntés az előfinanszírozásról megszületett, a források rendelkezésre állnak.

„A magyar kormányzat erős hálózatfejlesztési programhoz ad támogatást" - mondta.

Steiner Attila kiemelte, a mostani, kiélezett geopolitikai helyzetben felértékelődnek a helyben elérhető energiaforrások. Magyarországon az ellátásbiztonság növelésében a villamosenergia-termelés lehet az egyik kiút. Ehhez azonban helyben megtermelt villamos energiára van szükség, illetve olyan hálózatra, amellyel a villamos energiát a termelési helyekről el tudják juttatni a fogyasztási pontokba.

Rámutatott, a lakosság és a kkv-k is elkezdtek érdeklődni a napelem-telepítések iránt, ám ezekhez is szükség van a hálózat fejlesztésére, mivel a megújuló energia termelésében nagy a volatilitás.

A támogatási programból a Mavir és az engedélyes elosztótársaságok részesülnek. Ez utóbbiak az MVM Démász és az MVM Émász, a két vállalat együtt a hazai elosztópiacon nagyjából egyharmad részesedéssel rendlekezik. A fejlesztések révén 600-700 megawatt további kapacitásuk lesz.

„Jó hír ez az ellátásbiztonság szempontjából" – mondta Steiner Attila. Az államtitkár aláhúzta, hogy a hálózati fejlesztések egy része a megújuló forrásokból betáplált energia fogadását szolgálja majd ki. „Most elértük azt a határt, amit be tudunk fogadni" – mondta Steiner Attila, utalva arra, hogy az október végéig igényt bejelentők még megkapják az engedélyt a napenergiából származó energia betáplálásra, ám az ezt követően csatlakozók már csak saját részre termelhetik meg azt. Erről az Origo ebben a cikkében írt.

A két engedélyes elosztónál a forrásokból alállomások épülhetnek illetve újulhatnak meg, infrastruktúra fejlesztések valósulnak meg, és komoly beavatkozások lesznek az elosztóhálózatokon. Mindez annak érdekében történik, hogy a hálózat befogadhassa az egyre nagyobb betáplálási igényt, fejlesztve a korábban nem erre tervezett magyarországi hálózatot az ellátási igények kiszolgálására.

Egyharmados részesedés a hazai elosztópiacon

Czepek Gábor, az MVM-csoport elnök-vezérigazgatója elmondta, a cégcsoporton belül az MVM Démász és az MVM Émász foglalkozik a villamos energia elosztásával, a két társaságnak a magyar elosztó piacon egyharmados részesedése van. Az elnök-vezérigazgató előadásában arról beszélt, hogy a jelenlegi energiaválságban jelentős kihívások érik az energiaipari vállalatokat. „Úrrá kell lenni a jelen valóságán, de közben nem szabad elfelejteni azokat a célokat, melyek az energiaszuverenitás felé vezetnek" – mondta az elnök-vezérigazgató.

Czepek Gábor ismertette, hogy több vonatkozásban lehet tenni ezeknek a céloknak az eléréséért. Miközben racionalizálni kell a földgázfogyasztást, és növelni kell a hazai földgáz-kitermelést, fel kell gyorsítani az egyéb forrásokra történő átállást. Ez pedig az atomenergiába és a megújuló forrásokra való beruházások növelése. Ám ezekhez alapfeltétel a megfelelő, biztonságosan működő infrastruktúra. Ezért óriási jelentősége van a most induló fejlesztéseknek.

„Az MVM Csoport meghatározó szereplője a magyar energiarendszernek, sikeres és versenyképes tevékenységével fontos szerepet vállal az ország energiastratégiai céljainak megvalósításában.

Tiszta megoldásokra építő energia- és infrastruktúra szolgáltatóként elkötelezetten támogatjuk a megújuló energiaforrások elterjedését, a hatékony hálózati integrációhoz pedig szükséges elvégeznünk az infrastruktúra fejlesztését.

Ezért üdvözöljük az RRF projekt keretében kapott támogatást, mert ezzel a jövő energiahálózatát építhetjük ki, energetikai vállalatként pedig elkötelezettnek kell lennünk a jövő nemzedékek iránt, biztosítva a mindig elérhető energiát az utókornak" – tette hozzá Czepek Gábor, az MVM Csoport elnök-vezérigazgatója.

Czepek Gábor emlékezetett arra, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv alapján a bruttó végső felhasználás tekintetében 2030-ra 21 százalékra kell emelni a végső megújuló energiák arányát. Ez azt is jelenti, hogy 2030-ra 6 ezer megawatt, 2040-re pedig 12 ezer megawatt megújulóenergia-termelést kell biztosítani.

Illusztráció Forrás: MTI/Sóki Tamás

A fejlesztések azért váltak szükségessé, mert az elmúlt években jelentős mértékben megnövekedett Európában és így Magyarországon is az időjárástól függő megújuló alapú villamosenergia-termelés, amely hazánkban elsősorban a napelemrendszerek termelését foglalja magában. A hálózatra kapcsolt naperőművek számának és teljesítőképességének növekedése szükségessé teszi a villamosenergia-értéklánc többi elemének egyidejű és összehangolt fejlesztését.

Az MVM által a helyszínen kiadott közlemény szerint

az MVM Démász Áramhálózati Kft. és az MVM Émász Áramhálózati Kft. több mint 70 milliárd forint értékben fejleszti hálózatát.

A projektekben a Démász által irányított konzorcium 23,266 milliárd forint, az Émász által irányított konzorcium 12,151 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesül.

A beruházások a Széchenyi Terv Pluszban a magyar kormány támogatásával meghirdetett, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (RRF) részeként valósulnak meg. A projektekben egyebek mellett középfeszültségű és kisfeszültségű hálózati fejlesztések és digitális fejlesztések valósulnak meg a két elosztóhálózat területén.

Ezek eredményeként 2026 tavaszáig az MVM Démász Áramhálózati Kft. területén legalább 456 megawattal, az MVM Émász Áramhálózati Kft. területén pedig legalább 238 megawattal nő a hálózatba fogadható új naperőművi termelőkapacitások volumene.

Illusztráció Forrás: MTI/Branstetter Sándor

A projekteket az MVM Démász Áramhálózati Kft. és az MVM Émász Áramhálózati Kft. a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Korlátolt Felelősségű Társasággal konzorciumban valósítják meg.

A beruházások keretében 132/22 kV-os alállomás fejlesztések és létesítések lesznek végrehajtva Jászfényszaru, Gyöngyöshalász, Hatvan, Jászberény, Mezőkövesd, Miskolc, illetve Szeged-Fehértó, Soltvadkert területén, nagyfeszültségű (NAF) hálózat fejlesztések és létesítések lesznek Lőrinci-Nagykáta, Nagykáta-Jászberény, Lőrinci-Nagybátony, Felsőzsolca-Encs, Gödöllő-Hatvan, Gödöllő-Lőrinci, Hatvan-Lőrinci, valamint Csongrád–Szentes közötti NAF hálózati szakaszokon. Továbbá középfeszültségű (KÖF) hálózati fejlesztések, kisfeszültségű (KIF) hálózati fejlesztések és digitális fejlesztések valósulnak meg a két elosztóhálózat területén.

A fenti fejlesztések eredményeképpen 2026 tavaszáig az MVM Démász Áramhálózati Kft. területén legalább 456 MW-tal, az MVM Émász Áramhálózati Kft. területén pedig legalább 238 MW-tal növekszik a hálózatba fogadható új naperőművi termelőkapacitások volumene. A projektek ily módon hozzájárulnak a Nemzeti Energia és Klíma Tervben, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben, a Nemzeti Energiastratégiában, valamint az új Nemzeti és Energia- és Klímatervben foglalt energiapolitikai és klímapolitikai célok eléréséhez.