A futárnak egy bizonyos férfi rendszeresen meglehetősen szokatlan ruházatban nyitott ajtót, ugyanis
nem viselt mást csak pelenkát, és egyszer még cumi is volt a szájában.
A meghökkent ételszállító egyébként nagyon jól járt, hiszen a megrendelő sokat és sokszor rendelt és bőven jattolt is.
A diszpécserek több óráig nem tudták elérni egyik ételfutár kollégájukat, aki mint kiderült, nagyon embert próbáló esettel találkozott aznap munkája során. Mikor előkerült, elmondta, hogy a rendelés címén nyitva volt a bejárati ajtó, ezért bement és
egy halott férfit látott, aki felakasztotta magát.
A férfi öngyilkos lett, de előtte rendelt valamit, hogy a futár találja meg és ne a családtagjai.
Egyszer egy sztriptízbárban a hölgyek azzal a készpénzzel fizettek a rendelésért, amit a színpadon kaptak a táncukért. Elég szexi volt - idézte fel a futár -, ahogy egyikük a tangájából húzta ki kacsintva a bankjegyet és jól is jattoltak, úgyhogy az egy jó fuvar volt a futárnak.
Egy házaspár sokszor rendelt egy adott futárcégtől, aztán elváltak és a férj elköltözött. A feleség ugyanúgy rendelt tőlük azután is, csak annyi változott, hogy
kiszállításkor valahogy „véletlenül" mindig mélyen dekoltált felső viselt, melltartót pedig nem.
De mindig úgy csinálta, mintha véletlen lenne és szemérmesen húzta össze magán a blúzt.
Egy futár egy házibuliba vitt pizzát, ahol sörben adták a borravalót, amit ő elfogadott. Amikor azonban a felettese megérezte az alkoholszagot, kirúgta beosztottját, aki ezen cseppet sem bánkódott, visszament inkább a társasághoz a sörrel, és hajnalig bulizott velük.
Egyszer egy futár egy jósnőnek szállított ki ételt, akinek az ajtajára ki is volt írva, hogy „jósnő", és amikor megérkezett a rendeléssel pont egy szemeit törölgető, hüppögő hölgy búcsúzott hálálkodva a nénitől. Az előszobában ácsorogva várta a futár, amíg a jósnő hozta a pénzt, aki a szemébe nézve, jelentőségteljesen ezt mondta: „Legyen szép napja, Tamás." A futár biztos volt benne, hogy nem mondta meg neki a nevét, ezért kicsit kábán tántorgott ki a kocsihoz. Aztán eszébe jutott, hogy ott a neve az egyenruháján.
Egy futár így emlékezett vissza a legbizarrabb munkahelyi élményére:
" 'Halál komolyan' mondom, hogy egyszer egy temetésre vittem pizzát. A srác telefonon mondta az instrukciókat, hogy melyik parcellához menjek és mikor odaértem, ott volt vagy harminc gyászoló ember, hüppögő nénik stb. A srác boldogan futott elém és nem viccelek, ezt mondta: Uhh na végre, már éhen haltam!"
Forrás: Bien