Ezek az országok a leginkább felelősek a világ műanyagszennyezéséért

Cormorants (Phalacrocorax brasilianus) are seen among plastic residues, glass and other materials at the Cerron Grande reservoir in Potonico, El Salvador, on September 9, 2022. - Dragged by different tributaries, immense multicolored plastic deposits cover the calm waters of Lake Suchitlan in El Salvador like a blanket. The same thing happens on the paradisiacal beaches of the Honduran Caribbean, which receive thousands of tons of waste from Guatemala. (Photo by MARVIN RECINOS / AFP)

A műanyag az egyik legfontosabb alapanyag az emberiség számára, azonban az egyre elterjedtebb használata miatt a műanyaghulladék hatalmas környezeti kockázatot is jelent. Egy kutatásban megvizsgálták, hogy országos bontásokban hogyan alakul a világ műanyagszennyezése.

A műanyaghulladékoknak csupán egy töredékét hasznosítják újra, és nagyjából egyötöde az úgynevezett rosszul kezelt kategóriába esik.

Ez azt jelenti, hogy ezeket megfelelő hulladékkezelési gyakorlat nélkül helyezik el különböző területeken.

A rosszul kezelt műanyaghulladék (mismanaged plastic waste, MPW) pedig súlyos károkat okoz a szárazföldi és a tengeri környezetben.

A Science Advances folyóiratban megjelent új kutatás most megvizsgálta, a 2019-es adatok alapján miként alakult az egyes országok műanyagszennyezése – írja a Visual Capitalist.

Ketten a csúcson

A globális MPW jelentős részét ázsiai országok adták.

India és Kína egyedülálló azzal, hogy mindkét ország 10 millió tonna rosszul kezelt műanyaghulladékért felelős,

noha ez részben a puszta népességszámuknak tudható be.

Kína már tilalmat rendelt el a műanyaghulladék importjára Forrás: Imaginechina/Peng nian - Imaginechina/Peng Nian

Az összesítésből látszik, hogy India 12,99 millió tonnával a globális MPW-kibocsátás 21 százalékát adta, míg Kína 12,27 millió tonnával 20 százalékot. Kína emellett a világ legnagyobb műanyagtermelője is. 2020-ban a globális műanyag-kibocsátás 32 százaléka Kínából származott.

Az első tíz helyen többnyire fejlődő gazdaságok találhatók, azonban egyenként kevesebb mint 10 százalékos hulladék-kibocsátási részesedéssel.

A top 10-es listán szerepel még (sorrendben) a Fülöp-szigetek, Brazília, Nigéria, Észak-Amerika egésze, Tanzánia, Törökország, Egyiptom, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság.

A Fülöp-szigetek esete azért is különleges, mert ez az ország felel az óceánba kerülő műanyaghulladékok 37 százalékáért – 350 ezer tonnás éves mennyiséggel.

A hulladékgazdálkodás pedig továbbra is súlyos probléma az államban. A kormány nemrég 335 illegális szemétlerakót zárt be.

A globális szemétkereskedelem

Miközben Észak-Amerika, Európa és Óceánia együttesen csupán a globális MPW-kibocsátás 5 százalékáért felel, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez megtévesztően kedvező arányszám.

Sok gazdag ország ugyanis exportálja a hulladékot szegényebb államokba, növelve utóbbiak szennyezését.

Japán, Németország és az Egyesült Államok élen jár a globális hulladékexportban.

India a világ legnagyobb műanyaghulladék-kibocsátó országa Forrás: AFP/Arun Sankar

Híres eset volt, amikor 2019-ben a Fülöp-szigetek 69 konténernyi szemetet küldött vissza Kanadába, csatlakozva más országokhoz, melyek visszautasították a hulladékimportot.

2017-ig Kína volt a globális műanyaghulladék legnagyobb importőre, 50 százalékos részesedéssel. Ezt követően viszont behozatali tilalmat rendeltek el szinte minden típusú műanyaghulladékra.

Noha a globális műanyaghulladék-import 2021-ben már csak alig több mint harmada volt a 2017-es szintnek, továbbra is vannak olyan országok (mint Malajzia, Indonézia vagy Vietnám), melyek nagy mennyiségben importálják más gazdaságok műanyagszemetét.

Az egy főre jutó szennyezés

Érdekesség, hogy az egy főre jutó hulladékmennyiséget tekintve

egy kelet-afrikai szigetcsoport, a Comoroe-szigetek vezeti a globális rangsort.

Itt fejenként 68 kilogramm volt a szemétkibocsátás, azonban a világ egyik legfejletlenebb országáról van szó. Olyannyira, hogy az egy főre eső GDP mindössze 1495 dollár volt 2021-ben, és a kevesebb mint 900 ezer lakosú állam gazdasági tevékenységének szinte 100 százalékát a háztartások fogyasztása adja.

Hatalmas pusztításokat okoz a környezetben a műanyagszemét Forrás: AFP/Luis Acosta

Ezen a ranglistán kirívó szereplőnek számít a második helyen álló Trinidad és Tobago, amely regionálisan magas jövedelmű ország, mégis jelentős az egy főre eső műanyagszennyezése. Az államban a legnagyobb problémát a hiányos és nem hatékony hulladékkezelési infrastruktúra jelenti.

Pusztító hatások

A műanyaghulladéknak számos negatív hatása van a környezetre, különösen azért, mert több száz évig is eltarthat, mire lebomlik.

Évente több millió tonna műanyaghulladék kerül például az óceánokba, ami az összes tengeri szemét legalább 85 százalékát teszi ki, súlyosan fenyegetve az élővilágot.

A szárazföldön a műanyaghulladék a talaj és a környező ökoszisztéma minőségét veszélyezteti. Az elégetése pedig mérgező részecskéket juttat a légkörbe, melyek káros hatással vannak a levegő minőségére.

A gazdag országok még mindig tömegével exportálják a szemetüket szegényebb államokba Forrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

A szakmai becslések szerint, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor

2050-re várhatóan több mint 12 milliárd tonna műanyagszemét kerül a hulladéklerakókba.

Bár az újrahasznosítási arányok várhatóan javulni fognak, a megfelelő hulladékgazdálkodási rendszerek elérhetőségének növelése fontos szerepet játszik abban, hogy csökkenteni lehessen a környezetszennyezést.