Komoly kihívásokkal szembesültek a magyar zöldségtermesztők az idei szezonban: az extrém szárazság mellett meg kellett küzdeniük az energia, valamint a műtrágya és az üzemanyag jelentős drágulásával. Nehezítette a helyzetet az emelkedő kamatok miatt dráguló finanszírozás is - derült ki az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából.
A DélKerTÉSZ szeptember végi adatai szerint a megtermelt és az értékesített mennyiség sem tudott a tavalyi évhez képest növekedni, amit a nyári forróság, az aszály és a kártevők mennyiségének növekedése okozott. Idén ugyanis a kártevők az időjárási körülmények miatt nem a szántóföldön, hanem a növényházakban találták meg a táplálékot.
A kedvezőtlen környezet ellenére a DélKerTÉSZ zöldség- és gyümölcsértékesítésből származó árbevétele szeptember végéig több mint 4 milliárd forinttal nőtt éves szinten, és elérte a 15 milliárd forintot
– mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke a sajtóbeszélgetésen. A termelői árak a szövetkezett legfontosabb termékei közé tartozó fehér paprika és paradicsom esetében is jelentősen emelkedtek, de nőtt a szortimentben található paradicsomkülönlegességek termelői ára is, 10-25 százalékkal Ez pedig főként az energia- és az inputanyagárakhoz köthető költségnövekedéssel magyarázható. „A magasabb költségeknek pedig a termelői árakban is érvényesülniük kellett ahhoz, hogy életképes maradjon a magyar termelői közösség. Összességében 3,6 milliárd forinttal nőtt szeptember végén a tagok részére kifizettet összeg" – jelezte Nagypéter Sándor, aki hozzátette azt is: a szervezet elnökeként a legfontosabb feladata, hogy termelőiket megfelelő bevételszinthez segítsék hozzá. „Elértük azt, hogy a termelőinknek meglegyen az a jövedelme, amivel nekifoghatnak a 2023-as évnek" – jelezte ennek kapcsán.
Nagypéter Sándor az értékesítési eredmények ismertetésekor kifejtette, hogy
exportpiacaik közül jól teljesített a cseh, a szlovák, a román és a bolgár piac.
Ezekben az országokban a szállítási díjak emelkedése miatt például az Észak-Afrikából származó zöldségek idén már nem voltak olyan olcsók, mint a korábbi időszakban. Helyüket pedig részben a magyar zöldségek vették át. Ugyanakkor az Európa-szerte magas infláció és a növekvő megélhetési költségek hatására egyre többen fogják vissza a költéseiket, például a német piacon is. A dráguló élelmiszerekről a szakember azt mondta, az őszi időszakban elérték a termelői árak egy lélektani határt, azaz innen már egyelőre lényeges emelkedésre nem lehet számítani.
Nagypéter Sándor a belföldi vonatkozású adatokat ismertetve közölte: öt nagy hazai áruházláncba szállítanak, melyből 9,2 milliárd forint bevételük származott. Több mint 2,9 milliárd forintot jelentett a szövetkezetnek az export, a régiós vagy ahhoz közeli országokba főként a magyarországi diszkontláncok ottani társvállalatainak szállítanak. 1,9 milliárd forintot meghaladó bevételük lett a konzervipari beszállításoknak köszönhetően, míg a kiskereskedelmi ellátás 97 millió forintot eredményezett.
Az élelmiszereknél egy magasabb árazási szintre kell berendezkedni a szakember szerint. A megváltozott gazdasági körülmények, az energiaellátási nehézségek miatt a termelőknek is rugalmasnak kell maradniuk, és a fejlesztések sem maradhatnak el. Az energiaárak miatt például
a geotermikus energiának, a termálvíznek még fontosabb szerep jut.
A DélKerTÉSZ-nél a fűtött növényházakban termálvízzel fűtenek, ami környezetbarát megoldás, és fontos alternatíváját jelenti a gáznak.
Hosszú évek óta, és egyre erősebben érezteti a hatását a klímaváltozás is.
Szentes a legfontosabb hajtatókörzetek egyike, így nálunk a zöldségtermesztés nem szabadföldön történik, a külső környezetnek nincsenek annyira kitéve a termelők, de teljesen természetesen nem tudják magukat függetleníteni tőle.
A nyári hőséget például szellőztetéssel, árnyékolással, automata öntözőberendezésekkel vagy éppen hűtéssel lehet tompítani" – mondta Nagypéter Sándor. Elmondta: azért is fontos ezekre a változásokra odafigyelni, mert például a paradicsomfélékből négy dél-alföldi termelői szervezet adja a teljes magyarországi termés nagyjából 70 százalékát. Az elnök kérdésre elmondta: a szántóföldi termelés mellett a zöldségtermesztésnél is elengedhetetlen az öntözés, ezzel kapcsolatban pedig a szövetkezetnél bíznak a kormányzati öntözési stratégiában.
Nagypéter Sándor úgy vélte: a hajtatott zöldségtermesztés a mezőgazdaság innovatív ágazata, amelyben komoly fejlődési lehetőség van. A szabályozott környezetben történő termelés a klímaváltozás miatt szélsőségessé váló időjárás miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír majd, de jelentős szerepe van annak is, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű hazai zöldség és gyümölcs álljon a fogyasztók rendelkezésére. Illetve a nagy boltláncoknak beszállító termelőknek is komoly elvárásoknak kell megfelelniük.
Nagypéter Sándor szerint a termesztésbe beemelt innovációk – ideértve az energetikai fejlesztéseket is – mind ahhoz járulnak hozzá, hogy a magyar mezőgazdasági versenyképessége EU-s szinten is tovább erősödjön, és Magyarország komoly versenyképességi potenciálra tegyen szert a következő években.
A szövetkezet elnöke jelezte: a nehézségek ellenére nem látnak visszaesést a termelői hajlandóságban. Október elejétől szerződnek termelőikkel a következő évre, és olyanok is kifejezték érdeklődésüket, akik eddig független termelőként működtek. Ennek okát abban látja, hogy a termelők keresik azokat a piacra jutási lehetőségeket, melyek révén terméküknek biztos piacokat találnak a bizonytalan környezetben.
A szakember kiemelte, hogy
óriási jelentősége van az EU-s közös agrárpolitikai megállapodásoknak, és úgy látja, hatalmas kormányzati munka zajlott a háttérben annak érdekében is, hogy a magyar mezőgazdaság a következő éveben több ezer milliárd forint értékben jusson támogatási forrásokhoz.
Mindez azért is fontos, mert a megbízható élelmiszerellátáshoz és a kapacitás fokozásához olyamatos technológiai fejlesztésekre van szükség. „A DélKerTÉSZ tagjai eddig is komoly fejlesztéseket hajtottak végre, a következő 2023-2029-es időszakban, azaz az elkövetkezendő hét évben pedig mintegy 17 milliárd forint értékű fejlesztést terveznek" – ismertette.
A legnagyobb beruházás a jövőre elkészülő 2,7 milliárd forintból épülő több mint 10 ezer négyzetméteres komplex raktárcsarnok lesz, amellyel a logisztikai folyamatokat gyorsítják fel. Az új központban robotizáció segítségével oldanák meg a raktározást. Néhány éven belül ugyanis 28-31 ezer tonna körüli mennyiséget forgalmaz majd a DélKerTÉSZ, ez pedig jelentős növekedés a jelenlegi 24-25 ezer tonnához képest. Nagypéter Sándor reményét fejezte ki, hogy a létesítmény még az idei végén megkaphatja a használatbevételi engedélyt.
Emellett
a termelési logisztika digitalizációja, a növényápoláshoz, termeléshez kapcsolódó gépek beszerzése, valamint hűtőházak, termálkutak és öntözőkutak kialakítása szintén tervben van, csakúgy, mint a napelemek és hőszivattyúk telepítése.
A környezetvédelmet és a klímacélokat is fontosnak tartják, így igyekeznek csökkenteni a fosszilis energia felhasználását, ezért 2019 óta 500 kilowattnyi napalemet telepítettek, illetve mivel a dél-alföldi régió jó adottsága a geotermikus energia, így ezt is szeretnék kihasználni - ismertette Nagypéter Sándor.
A hajtatott termesztésre való átállás és a hatékonyabb termelési módszerek kialakítása azonban jelentős beruházást igényel. Nagypéter Sándor szerint ahhoz, hogy a termelők folyamatosan fejleszteni tudjanak, szükség lenne egy kedvezményes kamatozású, de kifejezetten a mezőgazdasági vállalkozásoknak szóló jegybanki vagy állami programra. Jelezte, hogy ez nem csak az ellátásról, a versenyképességről, a piacra jutásról szól, hanem arról is, hogy itthon is egyre nagyobb igény mutatkozik a fogyasztók részéről új paradicsomfajtákra, új paprikafajtákra. Nagypéter Sándor emellett jelezte: szövetkezetüknél komoly potenciált látnak ezen zöldségek egyes fajtái mellett például a kígyóuborka termesztésében is.