Meghökkentő kérdés maradt az év végére: valóban eladóvá válhat a Szuezi-csatorna?

Nagy viták kezdődtek Egyiptomban december utolsó napjaiban egy új törvénytervezetről. Ez a tervezet - mely már megkapta a parlament elvii jóváhagyását - megteremti az alapot arra, hogy a Szuezi-csatorna működtetésébe, fejlesztésébe egy új pénzügyi alapon keresztül, külföldi tőkét vonjanak be Egyiptomban. Bár a hivatalos álláspont szerint ettől a csatorna üzemeltetésében nem jelenik meg a külföldi befolyás, pláne nem válik eladóvá, ez nem minden kritikus hangot csendesített el.

A Szuezi-csatorna a mai Egyiptom - túlzás nélkül - egyik szimbolikus létesítménye, egyben a külföldi deviza egyik elsődleges forrása az ország számára. A tengeri kereskedelem forgalmának nagyjából 10 százaléka halad át a Földközi-tengert az Indiai-óceánnal összekötő átjárón minden évben, az áthaladási és egyéb díjak pedig óriási bevételt jelentek az egyiptomi államnak.

Teherhajó halad át a csatornán, előtte egy kísérőhajó Forrás: Shutterstock

Nem csoda, hogy a Szuezi-csatornát üzemeltető egyiptomi hatóság (SCA) vezetője, Osama Rable, sietett leszögezni: a stratégiai jelentőségű tengeri átkelő "nem vált eladóvá" azt követően sem, hogy az ország törvényhozásában megkezdődött egy új, a csatorna fejlesztéséhez kapcsolódó pénzügyi alap létrehozásának vitája, majd a koncepció megkapta a parlamenti jóváhagyást. A hivatalos indoklás szerint a "Szuezi-csatorna Alap" azért jön létre, hogy "különböző törvényes gazdasági tevékenységekkel foglalkozzon, befektetési társaságokat hozzon létre, ilyeneket adjon el vagy vásároljon, kötvényeket bocsásson ki és lízingtevékenységet folytasson."

Vannak ugyanakkor kritikusok, akik szerint

ezzel Egyiptomnak a csatorna feletti kizárólagossága kérdőjeleződhet meg.

Ez pedig különösen aggasztó egy olyan helyzetben - tekintve a Szuezi-csatorna gazdasági jelentőségét -, amellyel Egyiptomnak most szembe kell nézni. Az ország 150 milliárd dollár külföldi adósságot görget maga előtt, saját fizetőeszközését pedig már 57 százalékkal értékelte le március óta.

Hani Toufic egyiptomi közgazdász egyensen úgy fogalmazott, hogy ez a lépés azt készíti elő, hogy az állam adósságára a csatorna bevételei kínálhassanak fedezetet.

Az SCA-nál ugyanakkor nem tartanak külföldi befolyásszerzéstől, az iméntihez hasonló vélekedéseket pedig visszautasították. Osama Rable szerint a cél a külföldi befektetések behívása a csatornát érintő fejlesztési projektejbe.

A csatornát nem lehet eladni, lízingelni, és nem szolgálhat hitelfedezetként"

- mondja az SCA elnöke. Felidézte, hogy az ország egykori második elnöke, Gamal Abden-Nasszer 1956-ban államosította az átjárót, három évvel az Egyiptomi Köztársaság kikiáltása után. Ezen a státuszon pedig Kairónak most sem áll szándékában változtatni.

Ugyanakkor más aggályokat is megfogalmaztak a tervezet kritikusai, mégpedig gazdasági természetűeket. Az SCA korábbi vezetője szerint a törvényjavaslat "példátlan változások előtt nyitja meg az ajtót", lehetőséget adva, hogy külföldiek befolyásra tegyenek szert a csatorna üzemeltetésében. Ez pedig - véli Mohab Mamish - oda vezethet, hogy

megváltozik az a termelési rendszer, melyben a csatorna évről évre kimagasló, szinte mindig újabb rekordot jelentő nyereségez hoz az üzemeltetőknek, végső soron pedig Egyiptomnak.

Júliusban a Szuezi-csatorna 7 milliárd dolláros rekordnyereségről jelentett az elmúlt pénzügyi évre. (mintegy 6,7 milliárd eurós) rekordnyereséget jelentett be. Ugyanakkor később Egyiptom a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítséget kérte, a szervezet pedig december közepén jóvá is hagyott egy 46 hónapos futamidejű, 3 milliárd dolláros kölcsönt az országnak, hogy az "megőrizhesse makrogazdasági stabilitását", egyúttal a magánszektorral az élen, tegyen lépéseket a fenntartható fejlődéséért.