A miniszter bejelentette: a bizottság döntése alapján
bekerült a Hungarikumok gyűjteményébe a teqball, mint sport, valamint a 200 éves közösségi ünnep, a balatonfüredi Anna-bál.
Ezzel a Hungarikumok gyűjteményébe tartozó értékek száma 85-re emelkedett.
V. Németh Zsolt, a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos elmondta, hogy a Magyar Értéktár elemeinek száma 142-ről 148-ra bővült.
Kiemelkedő nemzeti érték lett a szaloncukor,
a Hatvani aranyfácán sűrített paradicsom, a muravidéki vágottzsír, a Hajdú lisztek és őrlemények termékcsalád, a korhely halászlé és a hajdúdorogi Krisztus-katonaság görögkatolikus hagyománya.
Nagy István kiemelte, a mostani kormányzati ciklusban először, összességében harmincadszor ülésezett a Hungarikum Bizottság, amelyet 2012-ben a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény hívott életre. A bizottság feladata vizsgálni, hogy a felterjesztett értékek rendelkeznek-e olyan tulajdonságokkal, amelyek alapján Magyarországot, a magyarságot jeleníthetik meg.
Az agrárminiszter rámutatott: a hungarikumok, valamint az értéktárba már felvett vagy jelölt értékek kincsek - még akkor is, ha sokszor nem lehet kézbe venni vagy számszerűsíteni az értéküket -, mert
kifejezik a magyar identitást, szavak nélkül mesélnek a magyarokról.
A féltett kincseket megosztják a világgal, kínálják őket világszerte, például a világhírű magyar élelmiszereket és italokat, bemutatják a színházakban, koncerttermekben, vagy éppen Mohácson, Hévízen, Hollókőn, Pécsett, a Hortobágyon - sorolta a miniszter.
Nagy István azt mondta, az értékek gyűjtése országszerte és a határon túl is megmozgat mindenkit; felkutatják a szűkebb környezetükben fellelhető unikális értékeket, hogy bekerüljenek a helyi, a megyei, a külhoni nemzetrész vagy ágazati értéktárba.
V. Németh Zsolt kiemelte: a Magyar Értéktárba a nemzet szempontjából meghatározott értékű, jelentőségű értékek kerülnek, amelyek magyar sajátossággal, karakterrel rendelkeznek.