Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A pandémia alatt megváltozott vásárlási szokások következtében egyre erősebbé vált a webáruházak kiskereskedelmi szerepe. Egy, a DS Smith által végzett felmérés szerint
2022-ben globális viszonylatban a teljes eladások 21 százalékát teszik ki az online vásárolt termékek,
ez az érték pedig 2025-re akár 24,5 százalékra emelkedhet.
Ráadásul novembertől az év végéig maximális kapacitáson pörög az e-kereskedelem. A vásárlói igények komoly elvárásokat támasztanak az e-boltokkal szemben, ami az ellátási láncra is extrém terheket ró. A jelentős mértékben megnövekedett rendelésszám, valamint az ajándékozás miatt megrövidült szállítási idő okán megtöbbszöröződnek a csomagokat érő erőhatások.
Egy online rendelt termék több mint ötször annyi érintkezési ponttal rendelkezik az ellátási láncban, mint egy bolti termék. Az elosztó központokba történő eljuttatáskor, a raktárakban való mozgatás során, valamint a kézbesítés alatt is rázkódásnak, ütéseknek, eséseknek vannak kitéve.
Egy tipikus online rendelt csomagot ért erőhatás megközelítheti akár az 50G-t is.
Ez az érték több mint ötszöröse annak az erőhatásnak, amit egy tapasztalt asztronauta még kibír eszméletvesztés nélkül (9G), és több mint tízszerese annak az erőhatásnak, amit egy hullámvasúton ülve tapasztalunk (5G).
Fontos, hogy olyan csomagolási megoldások álljanak rendelkezésre, amelyekkel biztosítható, hogy a termékek extrém körülmények között is épségben megérkeznek a végfelhasználókhoz. Ez azért is különösen lényeges, mert a fenntartható csomagolási megoldások egyik vezető vállalata által végzett felmérés szerint
a sérült termékek visszaküldéséből fakadó károk karácsonykor – a számítások alapján – 18,1 milliárd euróra is rúghatnak Európa-szerte.
A 8.000 uniós állampolgár bevonásával zajló felmérés rávilágított arra, hogy
a tavalyi év során a vásárlók közel fele (45 százalék) kapott kézhez sérült csomagot,
ami összesen 377 millió problémás terméket jelent, amelyek a megkérdezettek szerint darabonként átlag 47,94 euróba kerültek.
A fogyasztók mind kevésbé tolerálják a sérült csomagokat, emellett a növekvő megélhetési költségek egyre több embert ösztönöznek arra, hogy alacsonyabb értékű csomagokat is visszaküldjenek. Az adatok szerint a tavalyi 26 euróról átlagban 21,5 euróra csökkent az a lélektani határ, amelyet elérve a vevők a visszaküldés mellett döntenek. Ez azt sugallja, hogy még tovább fog nőni a vásárlástól történő elállások száma. Szintén anomáliát jelent, hogy az európai vásárlók 43 százaléka ingyenes kiszállítást és visszaküldést vár el, ugyanakkor egyre több márka fontolgatja, hogy a visszaküldésért díjat számol fel.
„Noha az életünk mindennapos szereplőjévé vált az e-kereskedelem, még mindig a vásárlás egy viszonylag új formáját jelenti.
Kutatásunk rávilágított arra, hogy azok a feltételek, amelyeknek a csomagoknak meg kell felelniük, teljesen különbözőek.
Ezért készen kell állniuk arra, hogy szélsőséges körülmények között is megóvják a beltartalmat. A gyártóknak szintén arra kell törekedniük, hogy minél jobb védelmet biztosítsanak a csomagoknak az út során" – mondja Gavin Mounce, internetes kereskedelmi menedzser.
„Az innovációs és dizájn csapataink folyamatosan tesztelik, hogy a csomagok milyen gyorsan utaznak, és milyen hatásoknak vannak kitéve, ezeket az információkat pedig más projekteknél is fel tudjuk használni. A körforgásos tervezés alapelveit alkalmazva tervezzük meg konstrukcióinkat, hogy a felhasznált alapanyagok mennyisége ne legyen több a szükségesnél, ugyanakkor megfelelően óvja a sérülésektől a szállított árut, és így a lehető legfenntarthatóbbak legyenek. Új ötletekre van szükségünk, amikhez olyan partnereket keresünk, akikkel együtt tudunk működni" - tette hozzá.
A DS Smith a tesztek során többek között egy ún. DISCS módszeren keresztül vizsgálja a csomagok ellenálló képességét az ütéssel, dobással, rázkódással, külső behatásokkal, környezeti tényezőkkel szemben, továbbá „gyorsulásmérővel" monitorozzák a csomagszállítás folyamatát.
