Magyarország kormánya, az egyre növekvő igényeket felismerve, 2015-ben az egyik legfontosabb döntését meghozva indította el a családi otthonteremtési kedvezmény, azaz közismertebb nevén a csok intézményét. Noha otthonteremtéssel kapcsolatos állami támogatások már korábban is léteztek szocpol néven, de
a csok teljesen új perspektívákat nyitott, elsősorban az adható támogatás összegének emelésével,
illetve azzal, hogy immár vállalt gyermekekre is lehetett igényelni a támogatást. Ezzel feltett szándéka volt a kormánynak, hogy az egyre romló demográfiai mutatókon javítani tudjon, megállítsa a népességfogyást, és hogy minél több gyermek rendes, tisztességes otthonhoz juthasson Magyarországon.
A csok 2015 júliusában indult, de már az azt megelőző évben ígéretet tett rá a kormány, hogy jelentős támogatást biztosít a családalapítás előtt álló fiataloknak és a gyermekes családoknak. Ahogy Novák Katalin akkor elmondta: „A kormány feltett célja, hogy a kívánt és vágyott gyermekek megszülessenek Magyarországon."
A csok újdonsága az volt, hogy a vissza nem térítendő támogatás mellé – amelyet új lakás vásárlására, építésére, valamint használt lakás vásárlására és bővítésére is lehet kérni – csok-kamattámogatott hitelt is felvehetnek a családok. Kezdetben a támogatás 500 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedt, függően a gyermekek számától és a lakás nagyságától.
Nem csoda, hogy már rögtön az első napokban óriási, várakozáson felüli volt az érdeklődés iránta:
tízezrek vonultak a bankokba 2015 nyarán, hogy a csokról érdeklődjenek.
Közülük sokan már az indulás évében megkötötték a szerződésüket.
2016-ban – amely évben egyébként a csok lett az év szava – több ponton módosították a feltételeket, az új csokrendelettel még tovább könnyítve a családok otthonhoz jutását. Például módosultak a négyzetméterkorlátok és az összegek is, de még az is, hogy kik igényelhetik a támogatást. Ma már három vagy több gyermek esetében az otthonteremtési kedvezmény 10 millió forint, a mellé felvehető kamattámogatott kölcsön összege pedig 15 millió forint, amely együttesen rendkívül vonzóvá tette a csokot a fiatal házaspárok számára.
2016-ban az is jelentősen növelte a csok vonzerejét, hogy az új lakások áfája nagymértékben, 27 százalékról 5 százalékra módosult,
ezzel is csökkentve a fiatal családok otthonteremtési terheit és jelentősen fellendítve az ingatlanpiacot.
A csokrendeletek ezután is több módosításon mentek keresztül, legtöbbször könnyítve a felvételi követelményeket, vagy néhány kikötést kellett pontosítani.
2019-re már több mint százezer családnak segített a családi otthonteremtési kedvezmény, a támogatás összege pedig meghaladta a 320 milliárd forintot. A csoknak is köszönhetően a fiatal párok 53 ezer gyermek vállalásáról döntöttek. Ha a kormány nem vezeti be a családtámogatásokat, akkor valószínűleg jóval kevesebb gyermek született volna. Még ugyanabban az évben megjelent több csokot kiegészítő termék is, mint például a babaváró hitel, tovább növelve a fiatal házaspárok lakásvásárlási lehetőségeit.
2020-ban aztán a járvány első hulláma némi törést okozott az igénylésekben, de ahogy megtanultunk együtt élni a koronavírussal, ismét növekedni kezdett az érdeklődés a csok iránt.
2021-ben újabb segítséget kaptak a csokot igénylő családok: a kormány döntése értelmében azóta illetékmentesek a csokkal vásárolt ingatlanok.
A csok tehát továbbra sem veszített népszerűségéből, az újra és újra kiegészített termékpalettának és jogköröknek köszönhetően még 2022-ben is kiemelt érdeklődés övezi a családi otthonteremtési kedvezmény intézményét.