A Kenya fővárosában, Nairobiban található Gikomba piac a használt ruhák központja. A kereskedők üzleti lehetőségnek tekintik, hogy újrahasznosítják és eladják a nyugati márkák által gyártott ruhadarabokat. Sok helyi lakos kizárólag ebből tartja el magát és a családját.
A legszegényebbek pedig a textilhulladékok között kutatnak, hogy a jobb állapotban lévő ruhákat kimossák, és eladják, egy részüket pedig ők maguk hordják.
Noha a textíliák egyre terjedő újrahasznosítása csökkenti a hulladékképződést, azonban a puszta mennyiség önmagában is nehezen kezelhető problémát okoz – írja az Africanews.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) már többször is kritikusan nyilatkozott a textilipar környezetre gyakorolt hatásáról.
A szervezet szerint a ruhaipar felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 8 százalékáért. Mindeközben a világon évente 460 milliárd dollár értékű használható ruhát dobnak ki.
A környezetvédelmi szervezetek hangsúlyozzák, hogy a gazdagabb országok olyan államokat használnak hulladéklerakónak, mint például Kenya, ahol olyan szemetet helyeznek el, melyet ők maguk nem tudnak újrahasznosítani. Mivel pedig ezek a ruhák jelentős részben fosszilis tüzelőanyagokból előállított szintetikus szálakból készülnek, súlyosan károsítják a környezetet.
Tovább fokozza a problémát, hogy a szubszaharai országok csak nagyon nehezen tudják korlátozni például az Egyesült Államokból érkező használt ruhák importját.
A kereskedelmi megállapodások ugyanis az USA javát szolgálják, mivel így az afrikai országok többet importálnak, mint amennyit exportálnak.
Ez pedig a helyi ruhaipar helyzetét is jelentősen megnehezíti. A szervezetek elemzése szerint egyébként az importált használt ruháknak mintegy 30-40 százaléka, vagyis nagyjából 74 ezer tonna végzi a szemétben. Csak Kenya évente több mint 200 millió kilogramm használt textíliát importál.
Az egyik lehetséges megoldás a textíliák helyi újrahasznosítása. Ezen dolgozik például az Africa Collect Textiles nevű, nairobi székhelyű szervezet is. A vállalkozás évi 50 ezer eurós bevétellel és 16 főállású alkalmazottal rendelkezik.
A célja pedig az, hogy a textilhulladékot szőnyegekké, tolltartókká és más termékekké dolgozza fel, melyeket aztán Svájcba, Németországba és Hollandiába exportál.
A vállalat eddig 35 leadóhelyet hozott létre, ahol az emberek leadhatják a már nem használt ruháikat. A cég azonban egyelőre csak pamutruhákat gyűjt.
Miközben világszerte indultak tehát kezdeményezések a ruhaipari hulladékképződés csökkentésért, az afrikai országok továbbra is súlyosan szenvednek a gazdag országokból érkező szeméttől.