Legyen nagyon óvatos, ha ilyen típusú reklámokkal találkozik az interneten

Secure e-bank system to prevent scam, client of e-commerce, electronic services make purchase online concept. Cropped close up image man sit on sofa with laptop holds credit card buying on internet

A különböző weboldalakon és a közösségi platformokon elárasztanak minket a hirdetések, melyek mintegy 20 százaléka úgynevezett hidden reklám. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakemberei szerint a hidden reklámok nem törvényszerűen károsak, de a csábító ajánlatokat mindig érdemes fenntartásokkal kezelni.

Fel lehet ismerni, ha egy hirdetés megtévesztő

A kétes reklámok egyik legfőbb ismertetőjegye az extrém figyelemfelkeltés.

Sokkoló, megbotránkoztató, a nézőt kellemetlen érzésekkel eltöltő fotók használata jellemzi,

illetve a korábban már említett hangzatos ígéretek, melyekben visszatérő elem a szinte azonnali hatás hangsúlyozása.

Az NMHH munkatársai összegyűjtötték, hogy mire érdemes figyelni, hogy felismerjük a megtévesztő reklámokat.

• Az oldal fejlécében megjelenő, tudományosnak ható szervezetek logóinak halmozása.
• Gyakori, hogy a termékről „szakértő", „tudós" vagy a termék megalkotója nyilatkozik. Ajánlott rákeresni a nyilatkozó nevére, szakmai reputációjára.
• Fenntartásokkal kezelendők a hirdetésekben megjelenő túlzó állítások (pl.: 15 kg/30 nap diéta nélkül), amelyek nagy valószínűséggel átverések.
• Gyanúra adhat okot, ha az oldalon megjelenő „vásárlói vélemények" egytől egyig szélsőségesen pozitívak.
• Nézzük meg a Kapcsolat menüpontot! Ha itt csak egy kitölthető űrlap szerepel, az mindenképpen gyanús.
• Ismeretlen webáruházban mindig nézzük meg az oldal szerződési feltételeit.
• Ne hagyjuk, hogy az adott weboldal vásárlási szándékunk megvalósítását sürgesse!

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Mik azok a hidden reklámok?

Hidden reklámoknak azokat a hirdetéseket nevezzük, amelyeknél

meghatározhatatlan a reklámozó cég/személy vagy ismeretlen a reklám célja,

valamint valószínűsíthető, hogy veszélyes/vírusos oldalra vezet a hivatkozás, netalán a felhasználótól próbál pénzt kicsikarni. Ezen reklámok egy része legális terméket népszerűsít, azonban a nagyobb részük aggályos.

Az NMHH vizsgálata arra kereste a választ, hogy a szóban forgó reklámok mennyire elterjedtek, hol jelennek meg, kik a hirdetők elsődleges célcsoportjai, kik a leginkább veszélyeztetettek a megtévesztő reklámokkal szemben, illetve útmutatást kíván adni arra vonatkozóan, hogy miképpen lehet elkerülni ezeket.

A kutatás szerint 2022. január–június között mintegy 5,05 millió számítógépet használó ember találkozott reklámokkal az interneten, és 95,75 százalékuk olvashatott a hidden kategóriába sorolható reklámokat (ez 4,83 millió felhasználót jelent). Havi szinten 3,4 millió, napi szinten pedig közel nyolcszázezer embert értek el ezek a reklámok. A félév során egy PC-használó átlagosan 5757-szer találkozott reklámmal, amiből 302 (tehát nagyjából minden huszadik) a hidden kategóriába sorolható.

Szerencsehozó obszidián karkötőtől a fogyókúrás csodatermékekig

A hidden kategóriába tartozó hirdetések

legnagyobb része valamilyen étrendkiegészítő, vagy az életmód, az egészség azonnali javulását ígérő „csodaszer".

Az év első hat hónapjában a legnagyobb eléréssel rendelkező hidden reklámok között többféle fogyókúrás étrendkiegészítővel, májvédővel, látásjavító „gyógyszemüveggel", a „cukorbetegség ellenségével" és olyan ízületvédő szerrel is találkozhattunk, amelyek ígérete szerint annak használója ismét húsz évesnek fogja érezni magát. Mivel a krónikus betegségek alapvetően az idősebb korosztályt érintik, így ezek a szerek – és velük együtt a hirdetések – jellemzően őket célozzák meg. A másik ok pedig az idősebb korosztály internetezési szokásaiban keresendő. Ezek a felhasználók lassabban „szörfölnek", több időt töltenek el egy-egy oldalon, ezáltal hosszabb ideig látják az eléjük kerülő reklámokat is.

A kifejezetten nőket megcélzó hidden reklámok esetén előrébb állnak a sorban a bizonyos speciális diétákat, fogyókúrás étrendkiegészítőket ajánló hirdetések (pl. „keto diéta fogyókúra kihívás"), míg a férfiakat megszólító reklámok esetében a Crypto.com nevű NFT-kkel foglalkozó oldal (22,9 százalékos eléréssel) ér el kimagasló helyet.

Hidden reklámokkal találkozhatunk a közösségi oldalakon (pl. Facebook, YouTube), a különböző keresők felületein (pl. Google), illetve a hagyományos oldalakon is.

A hirdetések szempontjából egyértelműen a Facebook teljesítménye a legkiemelkedőbb: ezen felület hidden reklámjait tölti be a legtöbb internetező (3,4 millió) és itt realizálódik a legtöbb kontaktusszám (246 millió) is. A második helyen álló YouTube-on 2,6 millió felhasználó tölt be hidden reklámokat, bár itt a kontaktusok száma már jóval alacsonyabb, mindössze 23,9 millió.