Két hete vezették be az eurót a horvátok, máris elszabadultak az árak

Zágráb, 2022. december 30. Emberek várakoznak egy zágrábi bank előtt, hogy euróra váltsák a kunájukat 2022. december 30-án. A kunát kivezetik, Horvátország új hivatalos pénzneme 2023-tól az euro, amivel hivatalosan csak januártól lehet fizetni, a kuna január első két hetében még hivatalos fizetőeszköznek számít. MTI/EPA/Antonio Bat

Pénzbírságra számíthatnak Horvátországban azok a vállalkozók, akik a megadott határidőn belül nem állítják vissza az áraikat az euró bevezetése előtti szintre - jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kabinet pénteki ülésén. A bejelentés előzménye - erről itt írt az Origo -, hogy Horvátországban idén január 1-jével hivatalos fizetőeszközzé vált az euró, ám az árak átváltásakor a kereskedők egy része indokolatlanul megemelte árait, amit a kormány nem fogad el, és azt szeretné, ha a kereskedők kivezetnék ezeket az árnöveléseket.

A horvát kormányfő rámutatott: az indokolatlan áremelések csökkentették az állampolgárok vásárlóerejét, míg az amúgy is magas infláció további növelése kárt okozott a gazdaságnak.

Emlékeztetett, hogy a kormány a múlt héten megbízta a fogyasztóvédelmi főfelügyelőséget, valamint az adó és vámhivatalt, hogy küldjön ellenőröket a terepre.

Az árak visszaállítására péntekig szabott határidőt a kabinet.

Plenkovic szerint számos vállalkozás azonnal reagált a kormány üzenetére, és korrigálta az árakat a december 31-i szintre, ami "jó és példaértékű jelzés". Ugyanakkor figyelmeztetett: amennyiben egyesek továbbra is megsértik a kormány által elfogadott következtetéseket, a kabinetnek még számos eszköz áll rendelkezésére, hogy megvédje az állampolgárokat. Ez esetben a termékek árának befagyasztását, az energiaválság enyhítését célzó támogatások felfüggesztését és az adók emelését említette, de további mélyreható adó- és vámellenőrzéseket is bejelentett.

Rámutatott:

az illetékes szolgálatokhoz továbbra is számos fogyasztói panasz érkezik, egyben felszólította az állampolgárokat, hogy továbbra is tegyenek bejelentést minderről.

"Ebben a válságos időszakban szükség van társadalmi felelősségvállalásra és szolidaritásra, és olyan magatartásra, amely nem haszonleső, hanem ésszerű"- hangsúlyozta a kormányfő.

Szabad piac? Abszolút igen. Vállalkozói szabadság? Megint igen. De ebben a helyzetben a társadalmi szolidaritás az, amit nem lehet megkerülni"

- mondta Plenkovic.

Emberek várakoznak egy zágrábi bank előtt, hogy euróra váltsák a kunájukat 2022. december 30-án, az euró bevezetése előtt. Forrás: MTI/EPA/Antonio Bat

Úgy értékelte: a kormány jóhiszeműen járt el, és senki nem számolt azzal, hogy egyes vállalkozók a logikával ellentétes magatartást tanúsítanak, ami szavai szerint bizonyos módon megkérdőjelezi realitásérzéküket, tekintettel arra, milyen időket élünk.

Vedrana Filipovic Grcic a fogyasztóvédelmi főfelügyelőségtől a kormány pénteki ülésén elmondta: január 7-11. között összesen 696 ellenőrzést végeztek, ezek közül 178 esetben állapítottak meg indokolatlan áremelést, és 67 esetben az euró bevezetéséről szóló törvény rendelkezéseinek megsértését. Azaz a vizsgált gazdasági egységek 30 százalékánál találtak szabálysértéseket.

Ami a drágulásokat illeti jelezte: a pékáruk ára átlagban 15-30 százalékkal emelkedett. Drágább lett a csirke- és a pulykahús, a víz, az üdítőital és a tojás is, átlagban 13 százalékkal. A legnagyobb mértékű árnövekedéseket a fodrász és kozmetikai szalonokban rögzítették az ellenőrök, ezek mértéke 20-tól 50 százalékig terjedt. A vendéglátóegységek átlagban 13 százalékkal emeltek az árakon, kivételes esetekben 43 százalékot is.

Kijelentette: mostantól az ellenőrök minden megállapított indokolatlan áremelés esetén a fogyasztóvédelmi törvényben foglaltak szerint járnak el, amely tiltja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot.

A szabálysértést meghatározó jogszabály lehetővé teszi a pénzbírság kiszabását is, amely a jogi személyek esetében 1300 eurótól 26 ezer euróig, természetes személyek esetében - beleértve az egyéni vállalkozókat is - 660 eurótól 2000 euróig terjed

- mondta Filipovic Grcic.

Azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, amelyek az ellenőrzések során visszaárazták termékeiket, figyelembe veszik ezt a tényt a bírság kiszabása során. Az indokolatlan áremelések ugyanakkor súlyosbító körülménynek minősülnek - tette hozzá.