Magyarország ezermilliárdokat veszít a következő hónapokban az elhibázott szankciók és a háború miatt

Vágólapra másolva!

Orbán Viktor kormányfő még a múlt héten beszélt arról, hogy a háború és az elhibázott szankciók több ezermilliárdos veszteséget okoznka Magyarországnak. A Makronóm Intézet most számszerűsítette a hatásokat, az elemzés pedig rávilágít arra is, hogy a kormányzati programok (mint például az energiaintenzív kkv támogatási program, a gyármentő program, a megújult Széchenyi Kártya-program és a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram) 2022-ben 0,5, míg 2023-ban 1,5 százalékponttal járulhatnak hozzá a GDP várt bővüléséhez – ezek nélkül 2022-ben mindössze 4 százalékkal emelkedett volna a gazdasági teljesítmény, az idei évben pedig stagnálás következne be. A tanulmányból egyértelműen kiderült, hogy ebben az évben Magyarország a háború és a szankciók miatt 3674 milliárd forintot veszít.

Origo

Vágólapra másolva!

Orbán Viktor szankció

A németek készítettek egy számítást, valahova föl is írtam ide magamnak, arról, hogy ebben az évben, a 2023-as évben a háború és a szankció mekkora veszteséget fog okozni Németországnak. Érdekes módszertani megoldásokat választottak, de arra jutottak a végén, hogy 2023-ban a német gazdaság 175 milliárd eurónyi veszteséget fog elszenvedni. A magyar nemzeti össztermék az valamivel efölött van. Tehát Németország elveszít egy teljes magyarországnyi gazdasági teljesítményt a szankciók miatt. Én megkértem a mieinket, hogy egy hasonló módszertannal számolják ki, hogy mit jelent ez Magyarországnak, és arra jutottunk, hogy ebben az évben Magyarország el fog veszíteni 3764 milliárd forintot. Ez az elmaradt növekedés, a magyar nemzeti össztermék 4,8 százaléka -

minderről még január 27-én beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos rádióinterjújában.

Hatalmas veszteségek

A kormányfői kijelentés alapján a Makronóm Intézet kiszámolta,hogy valójában mekkora kárt okoz a háború és az elhibázott szankciók hazánknak. Az elemzés alapján a háború és a szankciók több szálon befolyásolják negatív irányba a gazdasági teljesítményt: magasabb alapanyag- és energiaárak, nagyobb kormányzati kiadások, illetve ehhez kapcsolódóan beruházások elhalasztása, alacsonyabb külső kereslet.

Magyarországot elsődlegesen az energián keresztül érintik a szankciók,

hiszen nem áll rendelkezésünkre olyan mennyiségű kitermelhető földgáz vagy kőolaj, amely ki tudná elégíteni a hazai keresletet. További hátrányt jelent, hogy tengeri kikötő hiányában az ellátás diverzifikációja is nehézségekbe ütközik, ami miatt a magyar gazdaság kénytelen a csővezetékes szállításra támaszkodni, rövid távon ennek nincs alternatívája.

Ennek következménye, hogy Magyarország kiszolgáltatott a világpiaci folyamatoknak, az emelkedő energiaárakat a hazai fogyasztóknak is meg kell fizetniük és beépíteni az árakba –

írja a tanulmány.

A háború és a szankciók okozta energiaár-emelkedés nemcsak a háztartások és a vállalatok számára jelent terhet, hanem a költségvetés számára is rendkívüli kiadásokat okoz.

Csak a háztartások számára a hatósági energiaár átlagfogyasztásig történő fenntartása 2022-ben 2246 milliárd forint többletkiadást eredményezett.

Német hatások

A háború és a szankciók hatásai azonban nemcsak hazánkat érintik kedvezőtlenül: Magyarország nyitott gazdaság, így külkereskedelmi partnereink gazdasági teljesítménye az exportkeresleten keresztül nagyban befolyásolja a hazai GDP-t is. Ezen belül is különösen fontos Németország, ahova 2022 első tíz hónapjában termékexportunk 25,2 százaléka áramlott.

A német gazdaságra gyakorolt hatást számszerűsítette a német IW Gazdaságkutató Intézet. Ehhez a háborús konfliktust és a szankciókat megelőző gazdasági előrejelzéseket használták alappályának, ami képet ad arról, milyen növekedési pályán lett volna a gazdaság, ha egyik fenti esemény sem következett volna be. Ezt vetették össze az aktuális előrejelzésekkel, ami alapján arra az eredményre jutottak, hogy

Németországnak az Ukrajnában folyó háború és a szankciók 2023-ban 175 milliárd euró nagyságrendű veszteséget okoznak, ami a GDP 4,5 százalékának felel meg, egy főre vetítve pedig 2 ezer eurós nagyságrendet képvisel.

Nagyban rontották a hazai növekedési kilátásokat az elszálló energiaárak Forrás: AFP/Ina Fassbender

Elszálló árak és folyó fizetési mérleg

A szakértők az áremelkedéssel kapcsolatban felhívták a figyelmet arra, hogy jelentősen gyorsult a háború és szankciók következményeképpen: míg 2021 májusában a tavalyi évre vonatkozóan 3,8, az idei évre pedig 3,7 százalékos árváltozást feltételeztek a magyar gazdaságban, addigra a 2023. januári előrejelzés már 15,7 és 14,9 százalékkal számol.

A szankciók és a háború sokrétű hatását jól szemlélteti a folyó fizetési mérleg egyenlegének romlása is, mivel abban egyrészről megjelenik a kisebb külső kereslet hatása, másrészről pedig az importárak (elsősorban az energia) növekedése, a cserearány romlásán keresztül.

Ennek megfelelően a folyó fizetési mérleg hiány a 2021-es 4,2 százalékos GDP-arányos értékről akár meg is duplázódhatott 2022-ben.

Ennek alapján készült a becslés

A tanulmány szerint tehát látható, hogy Magyarország esetében is számtalan olyan csatorna adódik, amelyen keresztül a háború és a szankciók rontják a gazdasági teljesítményt, ezért hazánk esetében is célszerű az összképet nézni, makrogazdasági szinten becsülni a hatásokat. Természetesen egy ilyen becslés sosem lesz forintra pontos, de a hatások nagyságrendjét jól érzékelteti. Ennek megfelelően elvégezték az IW Gazdaságkutató Intézet számításait Magyarország vonatkozásában is. Az alappályát, vagyis a háború és szankciók hatásától szűrt pályát a 2022-es költségvetési törvényben foglalt, 2021 májusában készült előrejelzés adta, ezt hasonlították össze az aktuális, 2023 januárjában publikált előrejelzéssel, hogy becslést adjanak a gazdasági károk nagyságára vonatkozóan.

A fentiek alapján tehát a háború és a szankciók hatásának számszerűsítéséhez a növekedési előrejelzések romlását, illetőleg az árak emelkedését vették figyelembe. A 2022. évi költségvetési törvény 2022-re 5,2, 2023-ra pedig 4,1 százalékos GDP-növekedést valószínűsített, ami a legújabb 2023. januári előrejelzésben rendre 4,5 és 1,5 százalékra mérséklődött, vagyis a magyar gazdaság várható növekedési üteme jelentősen lassult a háborút és az elhibázott szankciók bevezetését megelőzően várthoz képest.

A gazdasági bővülés lassulása mellett az áremelkedési ütemek is jelentősen gyorsultak: míg 2021 májusában a tavalyi évre vonatkozóan 3,8, az idei évre pedig 3,7 százalékos árváltozást feltételeztek a magyar gazdaságban, addigra a 2023. januári előrejelzés már 15,7 és 14,9 százalékkal számol.

Így tompította a visszaesést a kormány

A várható gazdasági hatások számszerűsítése során ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy

a kormány az orosz-ukrán konfliktus és az erre adott szankciók hatása ellen számos programmal fellépett, hogy mérsékelje az ezek által okozott gazdasági károkat.

A figyelembe vett programok között szerepel például az Energiaintenzív KKV támogatási program, a Gyármentő Program és a megújult Széchenyi Kártya Program is. Ezen kormányzati beavatkozások várható gazdasági hatásainak számszerűsítéséhez az MNB hitelprogramjainak (NHP) tapasztalatait vették alapul. Az adatok alapján pedig az látszik, hogy nagyságrendileg 1 egység kihelyezett, új hitelből körülbelül 0,2 egység hozzáadott érték keletkezik a magyar gazdaságban a megvalósuló beruházásokon, valamint a növekvő fogyasztáson keresztül.

2022-ben a megújult Széchenyi Kártya Program, továbbá a fejlesztési bankok kihelyezett forrásai közel 2100 milliárd forint új forrást jelentettek, amely tehát 420 milliárd forint gazdasági teljesítményt indukálhat, azaz nagyságrendileg fél százalékpontos többletnövekedést.

Idén a Széchenyi Kártya Program, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, az új tőkealapok felállítása, valamint az Egyedi Kormánydöntéseken (EKD) keresztül megvalósuló új beruházások a tavalyinál is nagyobb, akár a GDP 1,5 százalékát elérő többletnövekedést generálhatnak.

Ezen becslések alapján tehát a kormányzati beavatkozások 2022-ben 0,5, míg 2023-ban 1,5 százalékponttal járulhatnak hozzá a GDP várt bővüléséhez, vagyis ezek nélkül 2022-ben mindössze 4 százalékkal emelkedett volna a gazdasági teljesítmény, az idei évben pedig stagnálás következne be.

Nagyban segítette a gazdaságot a Széchenyi Kártya Hitelprogram Forrás: KAVOSZ - Széchenyi Kártya Program/Facebook

Két alappálya

A számítás kiindulása a 2021-es 55 126 milliárd forintos GDP-adat. Ezt felhasználva számítják ki a növekedést két különböző pálya mentén. Az aktuális GDP-deflátorral számított GDP-re az eredetileg várt növekedési adatok mellett 2023-ra 80 256 milliárd forint adódik. Ebben az esetben tehát 2022-re 5,2, 2023-ra pedig 4,1 százalékos bővülést vettek figyelembe.

Az alternatív pályán 2022-re 4,0, míg 2023-ra 0 százalékos növekedést valószínűsítettek szintén a most aktuális GDP-deflátorokat alkalmazva. Itt tehát egy olyan szcenáriót számszerűsíttettek, ahol a kormányzat nem hajt végre beavatkozást, nem indítja el a fent részletezett hitelprogramokat, a gazdasági teljesítmény ezek nélkül alakul.

A 2023-as GDP-re így – szintén figyelembe véve a bázis eltérő alakulását – 76 582 milliárd forint adódik, a kettő eltérése pedig a már említett 3 674 milliárd forint. Ezt összevetve a 76 582 milliárd forinttal adódik a 4,8 százalékos eltérés.

Látható tehát, hogy az orosz-ukrán háború következményei, az elhibázott szankciók nyomán emelkedő energiaárak a magyar gazdaságot kedvezőtlenül érintik. Ezek a folyamatok alapjaiban írták át a korábbi gazdasági előrejelzéseket, tették nehézzé a gazdasági tervezést és az árak emelése révén csökkentették a vásárlóerőt. Magyarország földrajzi adottságai miatt kiemelten is kitett a háború és a szankciók hatásainak.