A Roszatom lehet a zászlóshajó a Gazprom helyett

A belojarszki BN-800 atomerőmű építési munkálatai 2011 novemberében

Moszkva stratégiai terveiben átveheti a vezető szerepet a Roszatom a Gazpromtól. Az atomenergiareneszánszát éli, az energiaválságban sok európai ország visszatalált a már nem klímaszennyezőnek tartott technológiához. Szakértők szerint a Roszatom ma az egyetlen atomenergetikai nagyvállalat, amely képes komplett atomerőművek határidőre történő felépítésére.

Jó úton van a Roszatom afelé, hogy a korábban az oroszországi exportban vezető helyen szereplő, de a háborús szankciók nyomán visszaszoruló Gazprom stratégiai helyét átvegye Moszkva távlati terveiben. A Világgazdaság elemzése szerint az atomenergia-ipar reneszánszát nagy mértékben éppen az Oroszország elleni szankciók segítették elő. Oroszország a világ legnagyobb uránérckészlettel rendelkező államai közé tartozik, az ismert tartalékok 8 százalékával rendelkezik.

A Roszatom ráadásul jelentős helyzeti előnyben van a Nyugat hasonló vállalataihoz képest, amelyek a klíma- és energiaügyi viták folytán vesztettek pozícióikból. Thane Gustafson, a washingtoni Georgetown Egyetem professzora szerint gyakorlatilag a Roszatom ma az egyetlen cég, amely komplett atomerőművek határidőre történő felépítésére és későbbi üzemeltetésére képes. Legfőbb versenytársa, a francia Areva például a szétesés szélére került.

A Rosztatom fejlesztésében készült belojarszki BN-800 atomerőmű építési munkálatai 2011 novemberében Forrás: AFP/RIA Novosti/Pavel Lisitsyn

A szankciók eddig alig legyintették meg a Roszatomot: egyedül a NATO-ba készülő Finnország bontott szerződést az orosz atomkonszernnel.

A vállalat jelenleg 23 atomreaktort épít világszerte mintegy tucatnyi államban:

Kínában, Indiában, Belorussziában, Törökországban, Egyiptomban és a Paks II. projektben Magyarországon. Összesen 200 milliárd dollárnyi visszaigazolt, élő megrendelést könyvelhet el a Roszatom, ráadásul vállalkozásai java része olyan országokban található, amelyek nem részesei a nyugat szankciós politikai blokkjának, azaz a projektek nincsenek közvetlen veszélyben.

A Nyugat hozzáállása ellentmondásos az oroszországi atomenergia-ipar szankcionálásához, ami az Ukrajna megtámadásának évfordulójára előkészítendő tizedik uniós szankciócsomag gerincét képezné. Ez abból fakad, hogy a fejlett ipari országok egy része – beleértve az Egyesült Államokat is – gazdasági-energiaellátási okokból szorosan együttműködik az oroszországi atomenergia-iparral. Fontos látni, hogy az USA 92 atomreaktorából is legalább 15 működése az oroszok által szállított fűtőelemektől függ. Az oroszországi földgáztól és a kőolaj jelentős részétől megfosztott Európai Unió pedig mostanra szorult helyzetbe került. Nyugat-Európa kénytelen volt az atomenergiához mint 2022-ig (klíma)ártalmasnak minősített energiafajtához visszanyúlni.

Az EU-t sújtó energiaválság hatására a korábban erősen atomenergia-ellenes kormányok változtattak álláspontjukon.

Németország például a még működő atomreaktorai üzemidejének meghosszabbításával reagált az energiaproblémákra. Számos uniós tag ország már belefogott az építésbe, vagy új atomerőművek létesítését tervezik.

A Roszatom bevételei tavaly rekordmagasságba emelkedtek, elérték az 1700 milliárd rubelt. Ez 4,7-szeres bevételnövekedést (!) jelent 2021-hez viszonyítva.