Minden idők egyik legnagyobb nyereményével ünnepel Magyarország legnépszerűbb szerencsejátéka

Debrecen, 2019. március 22. A várható főnyeremények összege látható egy monitoron Debrecenben, a Szerencsejáték Zrt. Darabos utcai lottózójában 2019. március 22-én. Minden idők harmadik legnagyobb nyereménye, 3,414 milliárd forint a tét az Ötöslottó hétvégi sorsolásán. MTI/Czeglédi Zsolt

1957. március 7-én történelmi nap virradt a szerencsevadászokra, aznap indult hódító útjára az ötöslottó, amely Magyarország legismertebb és legszélesebb körben játszott számsorsjátéka lett. Az elmúlt évtizedekben ezzel a játékkal 45-en váltak milliárdossá és megszámlálhatatlanul sokan milliomossá. A játék mostani születésnapján minden idők hetedik legnagyobb nyereményével kecsegteti a játékosokat - írja a Szerencsejáték Zrt. közleménye.

2022. október vége óta, azaz összesen 19. hete halmozódik az ötöslottó főnyereménye, mostanra

minden idők hetedik legnagyobb jackpotját, 3,3 milliárd forintot ígér a szerencsés játékosnak.

Magyarország legnépszerűbb számsorsjátékának történetében többször előfordult már több hónapig tartó halmozódás, a leghosszabb időszak 39 hét volt. Az ilyen magas összegű jackpot esetén a 4 találatos szelvények nyereménye is elérheti vagy meghaladhatja a milliós összeget. A játék története során 45 szerencsés játékos vált milliárdossá és vélhetően meghaladta már az ezres nagyságrendet a lottó ötös milliomosok száma.

Az Ötöslottó sorsológömbjét 66 éve ezen a napon forgatták meg először a MEDOSZ, vagyis a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének kultúrotthonában.

A nevezetes eseményre hatalmas tömeg gyűlt össze, már az első sorsoláson másfél millió alapjáték szállt versenybe. Dacára az óriási érdeklődésnek, telitalálatos nem született, azonban négytalálatos szelvényüknek heten is örülhettek. Az ötöslottó első telitalálatos szelvényére egészen 1957. április 11-ig kellett várni. A főnyeremény boldog tulajdonosa pedig egy máig tartó hagyományt indított el azzal, hogy saját, valamint gyermekei életkorát játszotta meg. Az eltelt évtizedekben a születési dátumok mellett a balszerencsésnek hitt 13-as szám legnépszerűbb, de sokan ikszelik a 7-est a 21-est vagy éppen a 3-as számot.

Illusztráció Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Kezdetben a lottószelvények kiértékelésén hétről-hétre több százan dolgoztak, egy fő 7-8 óra alatt átlagosan 22 ezer szelvényt vizsgált meg az úgynevezett kiértékelő kartonnal. Míg az első sorsoláson másfél millió szelvény vett részt, addig a '70-es években már hetente átlagosan 7-8 millió szelvényt értékesítettek. Az ötöslottó 66 éves története alatt a legtöbb szelvényt 1990. 21. játékhetén értékesítették, azon a héten 21 millió 148 ezer 405 alapjáték szállt versenybe a főnyereményért.

A játék 66 éves története során 410 alkalommal összesen 501 darab telitalálatos született, azaz többször is előfordult, hogy a fődíjon osztozni kellett.

A legtöbb 5 találatos egy sorsoláson 1990-ben született, amikor 13 nyertes szelvényt találtak. Az eset érdekessége, hogy a 13 nyertes szelvényből tíznek ugyanaz volt a tulajdonosa. A meggazdagodáshoz azonban nem feltétlenül van szükség telitalálatosra: 1963-ban egy villanyszerelő 101 szelvénnyel játszott, a jackpotot ugyan nem vitte el, de a 11 darab négytalálatos, a 60 darab háromtalálatos és a 30 darab kéttalálatos összesen 1millió 65 ezer forintot jelentett a merész játékosnak. Az ötöslottó csúcstartó nyereményét 2020-ban vihették haza, amikor egy szerencsés nyertes a 13. játékhéten 6,43 milliárd forinttal lett gazdagabb.

A lottójátékok digitalizációja 30 éve kezdődött, amelynek eredményeként 2023-ban, az ötöslottó 66. születésnapján nem csak arra van lehetőség, hogy a világ bármely pontjáról feladhassuk kedvenc számainkat, vagy hogy a sorsolást követően pillanatokon belül kiderülhessen, elvitték-e főnyereményt, hanem arra is, hogy a nyereményről akkor is értesülhessünk, ha nem követtük figyelemmel a számhúzást.