Növekedett tavaly a hazai biztosítási piac

A magyar biztosítási piac a MABISZ tagok jelentései alapján 2022-ben 7,6 százalékkal növekedett. Az élet terület 1,9 százalékkal, a nem-élet terület 12,7 százalékkal tudott bővülni. A szövetség stratégiai ajánlásokat fogalmazott meg a biztosítási fedezet erősítésére a magyar piacon – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

2022-ben a MABISZ tagjainak díjbevétele meghaladta az 1467 milliárd forintot. Ez 7,6 százalékkal magasabb az előző évinél – ismertette a szövetség összesített adatait Erdős Mihály, a MABISZ elnöke. A korábbi években megszokott módon tavaly a nem-élet üzletág díjbevételei gyarapodtak nagyobb ütemben, 12,7 százalékkal, 821 milliárd forintra. Ezzel szemben az élet területen a díjbevételek 1,9 százalékkal, 646 milliárd forintra emelkedtek. Az élet korrigált díjbevétel növekedése azonban a teljes élet díjbevételtől magasabb, 8,1 százalékos volt.

Ez annak köszönhető, hogy rendszeres díjbevétel 9,2 százalékkal nőtt, miközben az egyszeri és eseti díjbevétel 8,6 százalékkal csökkent.

Tavaly a haláleseti életbiztosítások díjbevétele 2,4 százalékkal tudott bővülni, a vegyes életbiztosításoké azonban 16 százalékkal csökkent, ami főként az egyszeri díjas vegyes életbiztosítások csökkenése miatt történt. A nyugdíjbiztosítások növekedése 9,95 százalékos volt. Az indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások +2,5 százalékkal nőttek. Továbbra is kiugró az egészségbiztosítási díjbevétel növekedése, amely tavaly +34,6 százalék volt.

Illusztráció Shutterstock

A nem-élet termékek közül 2022-ben is a vállalati vagyonbiztosítások (kivéve KKV-k) díjbevétel növekedése volt a legmagasabb, +20,2 százalékos. A lakossági vagyonbiztosítások +10 százalékkal nőttek, a kgfb (kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás) +7,9 százalékkal, a casco +14,1 százalékkal. Ez a négy termék a nem-élet ágazat díjbevételének kb. 81 százalékát adja. Az átlagtól jóval magasabb volt az ipari biztosítások bővülése, a kgfb és casco díjak esetében pedig látható a magas kárrendezési költségek beépülése a díjakba.

Ami a lakásbiztosítási piacot illeti, azon a verseny jelenleg is erős. Évente mintegy 350-550 ezer szerződéskötés történik, ami a 3,3 milliós biztosítási állományhoz képest jelentős forgásnak számít.

Becslések szerint az éves eladott lakásbiztosítások 70-85 százaléka piaci verseny eredménye.
A biztosítási szerződések száma egy év alatt enyhén csökkent (-0,16 százalék), ami az életbiztosítások érzékelhető csökkenésének (-3,67 százalék) és a nem-életbiztosítások kismértékű növekedésének (+0,44 százalék) eredménye.

A tárgyévi kárráfordítások összeségében 9,5 százalékkal emelkedtek, ami tehát meghaladta a díjbevétel növekedési ütemét. Az élet területen 2,2 százalékos, míg a nem-élet területen 21,5 százalékos volt a növekedés.

Tavaly a szektor több mint 169 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe biztosítási és extraprofit adó formájában, s az idei előirányzat 219,4 milliárd forint. Az elmúlt év III. negyedévében veszteséges volt a szektor. Idén a magas kárinfláció és adóterhelés mellett előreláthatólag tovább csökken a szektor jövedelmezősége, s szükségessé válhat a tulajdonosok bevonása (tőkeemelések, osztalékok ki nem fizetése).

Az első öt piaci szereplő összesített piaci részesedése 59,8 százalék. (A sorrendben az 5. helyen változás történt, a Magyar Posta Biztosító részesedése lecsökkent, a VIG Csoportba tartozó Union Biztosító megelőzte.)

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Stratégiai ajánlások a biztosítási fedezet erősítésére

A MABISZ az ágazat mai legnagyobb és leglényegesebb kihívásainak kezelése érdekében stratégiai ajánlásokat fogalmazott meg, melyek öt fő pillérre épülnek– közölte Dinsdale Julianna, a MABISZ elnökhelyettese.

Ilyen a biztosítási penetráció növelése, melynek eszköze lehet életbiztosítások esetén a személyes értékesítési csatornák támogatása, az egészségbiztosításoknál az adókedvezmények rendszere, cascónál a biztosítási adókulcs csökkentése, a kgfb kiterjesztése mikromobilitási eszközökre, a felelősségbiztosítási kör kibővítése.

Fontos pillér emellett a szakképzett munkaerő utánpótlásának biztosítása; az ágazat digitalizációjának fokozása, például a szabályozás enyhítése révén; a fenntarthatóság fokozása az állammal együttműködésben, például az e-autók biztosításának megfizethetőbbé tételével; valamint az oktatás és kommunikáció erősítése, különösen a lakosság edukálása terén.

Tovább fejlődik az E-kárbejelentő

2018 óta folyamatosan működik és fejlődik az E-kárbejelentő alkalmazás, melyet minden magyarországi biztosító elfogad és támogat. Indulása óta több mint 480 ezer alkalommal töltötték le. 2022-ben közel 12 ezer kárbejelentés történt ezen a csatornán keresztül, ami 10 százalékos növekedést jelent – közölte Mészáros László, a MABISZ informatikai főosztályvezetője.

A gyorsított azonosítás (KKNYR) bevezetése tovább egyszerűsítette a kárbejelentést, hiszen a biztosítási kötvény adatai automatikusan kitöltődnek, így a kitöltési idő is lecsökkent. A Covid-19 hatására szintén egyre többen használják a digitalizált kárbejelentést.

Az alkalmazás ismertségét növeli, hogy 2021-ben bekerült a KRESZ e-learning tananyagába, emellett rendezvényeken is rendszeresen bemutatják a rendszer működését.