Atlantisz:
Atlantisz városáról már évezredekkel ezelőtt is említést tettek. A görög filozófus, Platón szerint Héraklész oszlopaitól (azaz a Gibraltári-szorostól) nyugatra fekszik, és akkora, mint egy óriási sziget.
Bár időről időre előbukkannak nyomok arra nézve, hogy a városállam valóban létezhetett, azonban a mélybe süllyedt romjait azóta sem sikerült meglelnie senkinek.
A Nazca-vonalak:
A nazcai civilizáció a felelős a Föld leglenyűgözőbb geoglifáiért, amelyek a Peru déli részén található Nazca-sivatag talajába vésve találhatók. A többek közt pókokról, majmokról, cápákról és virágokról készült rajzok pontossága szinte hihetetlen, már csak azért is, mert a közel 358 geoglifa csak a levegőből látható, holott a Nazcák elméletileg aligha tudták volna madártávlatból megvizsgálni a munkájukat.
Rongorongo:
A Húsvét-szigetet, -amelyeket csak 1722-ben pillantott meg először európai ember - számos titok övezi. A partokon meredező különös, gigantikus kőszobrok (moaik) valószínűleg az ősi törzsfőnökök vagy istenek képmásai lehetnek, azonban a történetükről szóló fennmaradt írásos emlékek megfejthetetlenek.
A 26 korhadó fatáblán található, legtöbbször cápafoggal karcolt rongorongo betűjeleketet -bár rengetegen próbálták -, eddig egyetlen embernek sem sikerült teljesen lefordítania.
A cikk kiemelt képe illusztráció.