51 millió dollárt veszít naponta egy hatalmas ország az áramkimaradások miatt

A woman jogs in a street lined with blossoming jacaranda trees in Johannesburg, on October 20, 2022. From the early days of October, the South African city of Johannesburg gets a powerful tint added to its landscape: a sea of purple petals from thousands of jacaranda trees blooms above the city older suburbs. Despite being native from South America - and for that it is now forbidden to plant new specimen - jacaranda trees are a loved feature of Gauteng province that attract guided tours and tourists. (Photo by Michele Spatari / AFP)

A dél-afrikai központi bank becslése szerint az ország 51 millió dollárt veszít naponta az áramkimaradások miatt - írja a qz.com.

A korábban fejlett gazdaságúnak tartott ország jegybankja úgy látja, hogy az ország gazdasági növekedése a 2022-es 1,1 százalékról idén 0,3 százalékra csökkenhet. Lesetja Kganyago, a bank kormányzója szerint az áramkimaradások nélkül a dél-afrikai GDP növekedése idén 2,3 százalékos lehetett volna.

A központi bank előrejelzése szerint 2023-ban 250 nap áramkimaradás lesz, ami mintegy 12,7 milliárd dolláros gazdasági veszteséget jelenthet.

Összehasonlításképpen, tavaly kicsivel több mint 200 napig volt áramszünet Dél-Afrikában.

A Világbank jelentése szerint az ország gazdasága 2022 második negyedévében 0,2 százalékra lassult az előző év azonos időszakához képest. "Az ország gazdasága az előrejelzések szerint idén mindössze 1,9 százalékkal nő majd, ami 0,2 százalékpontos lefelé történő korrekciót jelent" - írják.

Johannesburg, Dél-Afrika Forrás: AFP/Michele Spatari

Az ország energiaválsága 15 évvel korábbra nyúlik vissza, a dél-afrikaiak a legpusztítóbb termeléskiesések - napi hat és 12 óra közötti áramkimaradások - miatt már idén minden ágazatban több millió dollárnyi üzleti bevételtől estek el. Ez 45 százalékra növelte a recesszió esélyét Dél-Afrikában 2023-ra.

Az energiakáoszért az állami tulajdonban lévő villamosenergia-monopóliumot, az Eskomot okolják,

különösen azért, mert nem korszerűsítette szénalapú erőműveit, amivel megvédhette volna az országos hálózatot az összeomlástól. Ezek a nem megújuló energiarendszerek mindig is nehezen tudták kielégíteni az ország 61 millió lakosának áramellátási igényét.

A megoldás érdekében Cyril Ramaphosa elnök kormánya ígéretet tett arra, hogy kifizeti az Eskom adósságának felét - ami 14 milliárd dollárt tesz ki -, ami kimentheti a korrupciós ügyektől hemzsegő vállalatot a pénzügyi viharból. A távozó vezérigazgató, André de Ruyter korábban már megpróbálta jó útra terelni a cég működését, cserébe viszont megpróbálták megmérgezni.