A TOP Plusz program mintegy 2000 milliárd forinttal segíti a területi fejlesztéseket

Besenyszög, 2022. március 16. A Magyar falu program támogatásával beszerzett traktor és kisgépek Besenyszögön 2022. március 16-án. A program keretében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 5 milliárd 273 millió forint értékű fejlesztés valósult meg az elmúlt években, és olyan beruházások jöttek létre, amelyekre a program nélkül több évtizedet kellett volna várni. Csak a pályázati alprogramokat és a falusi civil alap pályázatait figyelembe véve több mint 1 milliárd 580 millió forint értékű fejlesztés történt a megye 1-es számú választókerületében. A Magyar falu programban Besenyszög, Csataszög, Hunyadfalva és Nagykörű településen eddig 680 millió forint hazai forrást használtak fel kisléptékű fejlesztésekre. MTI/Máthé Zoltán

A TOP Plusz program 2021 és 2027 között mintegy 2000 milliárd forint európai uniós és hazai társfinanszírozás felhasználásával segíti a magyar települések, járások, vármegyék és a főváros fejlesztéseit - hangsúlyozta Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár a program monitoring bizottságának alakuló üléséhez kapcsolódó sajtótájékoztatón.

Kiemelte, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) a 2021-2027-es uniós programozási időszak második legnagyobb keretösszegű programja.

Hangsúlyozta, a TOP Plusz egyik speciális jellemzője a többi hazai operatív programokhoz képest, hogy forrásait lehatárolták a vármegyék és a főváros között.

Mayer Gábor kifejtette:

a mintegy 2000 milliárd forintból a vármegyei kereteket a lakosság száma és a gazdasági fejlettség alapján súlyozottan állapították meg, így biztosították, hogy a keretből a legkevésbé fejlett vármegyék kapják a legtöbb forrást ebben az időszakban.

Ismertetése szerint a TOP Plusz források legalább 65 százalékát a négy legkevésbé fejlett régió vármegyéi kapták, a források további 10 százaléka a 36 leghátrányosabb járásba érkezik. A vármegyéknek lehetőségük volt 42 város kiválasztására, amelyek saját fejlesztési programot valósítanak meg önálló forráskeretükből, emellett a fővárosnak is saját forráskerete van.

Az államtitkár elmondta, a támogatott területek köre rendkívül széles annak érdekében, hogy a hazai települések, térségek élhetőségét növeljék. Példaként említette a kerékpáros közlekedési, a közúti infrastruktúra fejlesztését, az önkormányzati egészségügyi, szociális alapellátás infrastruktúráját, az energetikai, klíma- és aktív turisztikai fejlesztéseket.

Illusztráció Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Mayer Gábor szólt arról, hogy a TOP Plusz mintegy 2000 milliárd forintos forrásból a magyar kormány az elmúlt egy évben mintegy 1000 milliárd forint összegben pályázati felhívásokat hirdetett meg saját költségvetésének terhére az európai uniós forrás megérkezéséig, ebből mintegy 750 milliárd forint összegű támogatásról döntés született.

Az alakuló ülését tartó monitoring bizottságról az államtitkár elmondta, a testület összetétele kiegyensúlyozott partnerséget tükröz, 50-50 százalék a kormányzati és nem kormányzati tagok aránya.
A monitoring bizottság feladatait az Európai Parlament és a Tanács rendeletei határozzák meg, ezek alapvetően a program végrehajtásához, az eredmények értékeléséhez, a program haladásának vizsgálatához kapcsolódnak - mutatott rá az államtitkár.

Mayer Gábor hangsúlyozta, a monitoring bizottság elnökeként célja, hogy a TOP Plusz program 2021-2027 között valós támogatást, segítséget nyújtson a leszakadó térségek felzárkóztatásához. Szeretnék elérni, hogy a Magyarországon élő valamennyi állampolgár egyenlő eséllyel hozzáférhessen a fenntartható jövő feltételeihez, függetlenül attól, hol él.

Agnes Monfret, az Európai Bizottság regionális és várospolitikai főigazgatóságának magyarországi programvégrehajtásáért felelős egységvezetője a sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy

a kohéziós politika lényege a regionális különbségek csökkentése.

Kiemelte, a monitoring bizottság a partnerségi elv lényegét képviseli. Magyarországon a területi operatív program a teljes országot lefedi. Budapestet nem elfelejtve, a pénzeket a legelmaradottabb területek fejlesztésére szeretnék koncentrálni.

Tapasztalatok szerint, ha a forrásokat beleteszik a térségek felzárkóztatásába, az működni szokott. A kohéziós politika hosszú távú befektetés, fontos az állandó visszajelzés az érintettektől, hogy a programban a legjobb eredményt lehessen elérni - mondta Agnes Monfret.