Elképesztő csempészárukból akarnak megélni az éhező észak-koreaiak

Észak-koreai határőr a kínai határnál (2012-es felvétel)

Virágzik a határ menti csempészet az elzárkózó latorállam Észak-Korea és északi szomszédja, egyben fő kereskedelmi partnere, Kína között. A jelenség megerősödését segítette az egyes információk szerint a korábbinál sokkal lazább határellenőrzés, melyben – úgy tűnik – nemcsak a kínai és észak-koreai csempészek, hanem a határőrök is érdekeltek. Az ásványi anyagoktól kezdve a vágásra szánt állatokig rengeteg dolog vándorol át a közös határon, az üzlet állandósulásával pedig lassan szabott ára lesz a legtöbb Észak-Koreából származó csempészárunak.

Miközben Észak-Korea veszélyes rakétákkal kísérletezik és fenyegető hangnemben bírálja a közelében zajló hadgyakorlatokat, sokat enyhült a járőrözés intenzitása, valamint a határőrök szigora Kína és Észak-Korea határán. Ennek következtében egyre növekvő mennyiséget megmozgató, hivatalosan persze illegális áruforgalmazás bonyolódik a két ország között. A határellenőrzési gyakorlat puhulása érdekes, és talán némileg váratlan fejlemény annak tükrében, hogy a súlyos élelmezési válsággal küzdő Észak-Korea formailag továbbra is fenntartja a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett szigorú elzárkózási politikáját.

A határt jelző feliratos kő Észak-Korea és Kína határán Jilin tartományban (Kína) Forrás: Wikipedia

Vasszigorral az aranycsempészek ellen

Ez alig néhány éve még máshogy volt. Amikor 2020 februárjában Észak-Korea a világon elsők között hermetikus elzárkózást jelentett be a koronavírus jelentette fenyegetés miatt, az észak-koreai hatóságok együttműködésre kérték a kínai határőröket a kínai csempészek tevékenységének megakadályozására. Sőt: Phenjan akkor kilátásba helyezte azt is, hogy

határőrei tüzet nyitnak kínai állampolgárokra is, ha törvénytelen tevékenységen érik őket.

Még abban az évben, májusban, észak-koreai határőrök agyonlőttek egy 50 év körüli kínai férfit, aki Csangbaj kínai megyéből indulva csempészett árukat a két ország határfolyójának számító Jalu mentén. A szigor sokáig megmaradt, akkor is, amikor aranycsempészek buktak le Hjeszan városában, köztük helyi káderek és hivatali tisztviselők. Ahogy az Origo arról beszámolt, a helyzet eszkalációjától tartva Phenjan még elit katonai egységeket is a városba vezényelt a rendrakás idejére bevezetett települési zárlat miatt, és nem számított az sem, hogy egyes észak-koreaiak éhen haltak ezzel összefüggésben.

A kínai és az észak-koreai határőr is pénzből él

Ehhez képest igen jelentős enyhülésre utal, hogy márciusban újra felvirágzott a csempészet a határon, annak közelebbről egyelőre meg nem nevezett szakaszán vagy szakaszain – erről közölt cikket április elején a Daily NK, amely értesüléseit elsősorban Észak-Koreában élő, érthető módon névtelenségbe burkolódzó forrásaitól szerzi. A határzár persze továbbra is érvényben van, sőt, azoknak külön engedélyre van szükségük, akik Észak-Korea határ közeli pufferzónájába szeretnének belépni. De a határőrök - eltérően a közelmúlt gyakorlatától – már nem nyitnak tüzet akkor sem, ha valakit egyértelműen csempésztevékenységen érnek.

Emögött a jelenség mögött – talán nem meglepő módon – a korrupció egy formája áll. „A csempészet nem is szűnhet meg, hiszen a határőrök gyakran közvetlenül is részt vesznek abban" – közölte a Daily NK egyik forrása, aki ezzel magyarázza a márciusi csempészeti reneszánszt.

A határőrök ugyanis kenőpénzért cserébe nem veszik észre, mi zajlik éppen a Jalu partjainál.

Közölte azt is, hogy mindkét ország határőrei vastagon érintettek ebben, és már Kína sem olyan szigorú saját csempészeivel, mint korábban. Tavaly még súlyos pénzbírsággal sújtották azt Kínában, akit rajtakaptak Észak-Koreával folytatott illegális kereskedelmen, de ez a gyakorlat az utóbbi időben eltűnt – állítja a névtelen forrás. A korábbi szigor jelentős enyhülését mutatja az is, hogy bár a két ország csempészei főként éjszaka bonyolítják műveleteiket, de kevésbé szem előtt lévő helyeken időnként nappal is akcióba lendülnek.

Észak-koreai határőr a kínai határnál (2012-es felvétel) Forrás: Wikimedia Commons

S hogy mi áramlik egyik országból a másikba?

Úgy tűnik, meglehetősen széles és sokszínű az illegális áruforgalom palettája. Észak-Korea csempészei olyasmiket visznek ki országukból, amire nagy a kereslet Kínában. Kiderült az is, hogy Kínában egyébként törvényes ügyeket bonyolító üzletemberek kezébe kerül az áru nagy része, akik busás haszonnal értékesítik azt országukban.

Ásványi, illetve bányászati úton kinyert anyagok – szén, vasérc, réz – egyaránt átjut a határokon, ahogy gyógynövények és élőállatok is. Ez utóbbi különösen érdekes kategória: kecskét egyedenként 500 jüanért, birkát 800-ért, egy nyulat pedig 30 jüanért adnak csempészpartnereiknek. Ezeket az állatokat Kínában 3-4-szeres áron tudják a kínai átvevők értékesíteni, de az az ár még mindig olcsóbb, mint a kínai piaci árak (1 jüan = kb. 50 forint).

Nem csoda, hogy Kínában nagyon keresettek az Észak-Koreából érkező csempészett élőállatok.

A kínai csempészek az árukért szintén termékek széles skálájával fizetnek, ha a megállapodást az illegális kereskedők nem pénzről kötik. Sör, sütemények, sonka, sőt, kínai módon füstölt kacsákat is kapnak tőlük a határfolyó túloldalán észak-koreai csempészpartnereik.

Illegális kőolaj járul hozzá az észak-koreai rezsim fennmaradásához

Nagy kérdés persze, hogy a csempésztevékenység intenzitásának növekedése rövid ideig tartó jelenség, vagy pedig akár állandósulhat is az ezt elősegítő lazább határfelügyelet mellett. A jövőbe nyilván senki nem lát, de a Daily NK-nál a határkorlátozások fenntartása ellenére az utóbbit valószínűsítik.

Az észak-koreai állami hírügynökség (KCNA) által közreadott képen Kim Dzsongun észak-koreai vezető (k) a phenjani Atomfegyver Intézetben tesz látogatást 2023. március 27-én Forrás: MTI/EPA/KCNA/Kcna

Az Észak-Korea részvételével zajló csempésztevékenységeknek ugyanakkor az itt bemutatottak mellett egy ideje létezik egy jóval súlyosabb, baljósabb formája, melyben az állam az érintett (vélhetően megrendelő), nem pusztán kenőpénzért félrenéző határőrök és folyóparti ügyeskedők.

A Financial Times és a Royal United Services Institute nevű agytröszt március végén mutatta be közös feltáró vizsgálatának eredményét arról, hogyan jutott Észak-Korea 2022-ben több tízmillió dollár értékben kritikus fontosságú kőolajhoz és kőolajtermékhez az érvényben lévő szankciók megkerülésével. A szövevényes ügyben bonyolult céghálóba rejtett fedőcégek, kétes hírnevű üzleti közvetítők, és még szervezett kínai bűnbandák, triádok is felbukkannak.