Vegyes képet fest a 2022-es év a fenntarthatóság szempontjából. Bár jelentős haladás történt technológiai és szabályozási oldalon, a tavalyi évben megtapasztalt szélsőséges éghajlati jelenségek, a felmelegedés megfékezéséhez további lépések szükségesek – olvasható a jegybank 2022. évi Zöld pénzügyi jelentésében.
Az MNB tavalyi, a bankokat érintő rövidtávú klímastressztesztjének eredménye szerint
a hazai hitelintézetek ellenállóak egy karbonársokk esetén.
A teszt során a 2022. júniusi olajárak 100 százalékos növekedését és jelentős gazdasági visszaesést feltételezve sem lépett fel likviditási vagy szolvencia probléma egyik vizsgált intézménynél sem. A hitelintézeti karbonkockázati indikátorok alapján a bankok vállalati portfóliója arányaiban stagnáló átállási kockázattal szembesül, de (a teljes vállalati portfólió növekedése miatt) a kockázatnak kitett állomány bővül.
A tavalyi első biztosítási klímastresszteszt a karbonsemleges gazdaságra való átállás eszközoldali kockázatait három éghajlati forgatókönyvet feltételezve modellezte. Az eredmények alapján az azonosított átállási kockázatok hatása kezelhető. A szektort lefedő klímakockázati felmérésben a válaszadók 60 százaléka azonosított klímakockázatot, 41 százalékuk pedig figyelembe is veszi azt a kockázatvállalás folyamán.
Az MNB további lépéseket tervez a biztosítók zöld átállásban betöltött szerepének támogatására.
A jegybank a kedvezőtlen gazdasági környezet mellett is fenntartotta zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programját, amely segítette a bankok fenntartható hitelezését. Egy év alatt a zöld vállalati hitelállomány volumene így 50 százalékkal nőtt (miközben a teljes vállalati hitelállomány 15,5 százalékkal).
Megugrott és tavaly év végére megközelítette a 100 milliárd forintot a lakossági zöld hitelek volumene.
Az MNB zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjában részt vevő hitelek egy év alatt így összességében 88 százalékkal, 427 milliárd forintra nőttek.
A zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programban résztvevő hitelek háromnegyede a megújuló energiához kötődik, bár a jegybank a programban résztvevő finanszírozási célokat tavaly diverzifikálta. Jelentős eredmény viszont, hogy az elektromobilitásra vonatkozó kedvezmény révén elindult itthon az elektromobilitási hiteltermékek fejlesztése is.
A Zöld Otthon Program (ZOP) sikere után a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) zöld megújítása támogatja az ingatlanállomány energiahatékonysági javulását.
A ZOP 2022-ben mintegy 8 600 háztartásnak segített, hogy kedvező hitellel energiahatékony lakóingatlant építsen, vásároljon. Idén április 1-jétől zöld hitelcélok esetén az MFL termékek választásával részesülhetnek érdemi kedvezményekben a fogyasztók. A jegybank felmérése szerint a jelenleg is fogyasztóbarát lakáshitelt kínáló bankok közel fele már tervezi a zöld MFL-lel való indulást, akár 0,25-0,5 százalék kamatengedményt adva egyéb lakáshiteleihez képest.
A zöld tőkepiacokon a Növekedés Kötvényprogram keretében 539 milliárd forint névértékű kötvény került piacra,
míg a hazai zöld állampapírok kibocsátása 2022 végére 1.640 milliárd forintra nőtt. Változatlanul alacsony viszont az ESG alapok aránya: ezek továbbra is új terméknek számítanak, idő kell, hogy a befektetők rátaláljanak e befektetésekre.
Tavaly jelentősen fejlődött a pénzügyi szektort érintő fenntarthatósági közzétételi európai uniós szabályrendszer. Ennek alkalmazásában az MNB kiadványokkal, publikációkkal, konzultációkkal támogatja az intézményeket. Az idei évben a jegybank – a hazai fenntartható pénzügyi keretrendszer pontosítása és az intézmények zöld átállásának támogatása érdekében – tervezi a hitelintézeti zöld ajánlás nembanki szektorokra való kiterjesztését, és a hitelezési ESG kérdőívre vonatkozó minimumsztenderd megfogalmazását is.
Emellett
egyre hangsúlyosabban jelennek meg a fenntarthatósági szempontok a felügyeleti módszertanban,
és ennek nyomán az intézményeket érintő konkrét felügyeleti vizsgálatok során is. Az MNB honlapján Zöld Pénzügyi Termékkereső platformot indít a lakossági ügyfelek hiteles tájékoztatására, az átláthatóság, összehasonlíthatóság, illetve a termékinnovációk erősítésére. Elsőként a fenntartható befektetési termékek, befektetési alapok, unit-linked eszközalapok és önkéntes nyugdíjpénztárak feltételeit hasonlíthatják össze az érdeklődők. A következő fázisban az áttekinthető konstrukciók köre tovább bővül.
A termékkereső az alapadatok mellett bemutatja a hozam-kockázati mutatókat, a javasolt befektetési időtávot, a visszatekintő hozamokat és teljes költségmutatókat is. Ezeket fenntarthatósági információk egészítik ki, pl. a termék „világoszöld" vagy „sötétzöld" jellegéről, az esetlegesen nem ESG eszközökbe történő befektetések mértékéről, vagy éppen az EU Taxonómia rendeletének való tervezett és valós megfelelés arányáról. A kereső tartalmazza az adott termék által megcélzott fenntarthatósági teljesítménymutató cél- és tényértékeit is.