Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ahogy az Origo arról beszámolt, április utolsó napjaiban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentős biológiai kockázatra figyelmeztetett, miután szudáni harcosok elfoglalták a Nemzeti Közegészségügyi Laboratóriumot Kartúmban. Akkor azt is közölték, hogy a képzett laboratóriumi technikusok már nem jutnak be a laboratóriumba, ahol áramkimaradások voltak, ami azt jelentette, hogy nem lehetett megfelelően kezelni a laboratóriumban orvosi célokra tárolt biológiai anyagokat.
A laboratórium Kartúm központi részén, a nemzetközi repülőtér mellett található:
A WHO szudáni képviselője akkor nem kertelt, hanem megnevezte azokanak a betegségeknek az izolátumait, melyeket a főváros központi részén működő laboratóriumában tárolnak: kanyaró, gyermekbénulás, kolera - ezek mind rendkívül súlyos egészségügyi problémákat, illetve halált okozni képes, magas kockázatú fertőzéseket jelölnek. A laboratórium fegyveresek általi elfoglalása e tekintetben hasonlóan aggasztó, mint az orosz-ukrán háborúban a zaporizzsjai atomerőmű körüli fegyveres összetűzések voltak: ott egy esetleges nukeáris baleset oka lehet az, ha a képzett személyzet nem tudja ellátni feladatait az erőműben, míg Kartúmban a laborban bent tartózkodók akaratlanul is magukkal vihetik a külvilágba a fertőzéseket, ha a már nem megfelelő körülmények között lévő tárolóeszközökhöz hozzáférnek. A fejlemény súlyosságára utal, hogy az ügyben a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz is megszólalt, aki a szervezet aggodalmának kifejezése mellett jelezte, hogy kockázatértékelést végeznek, aminek eredményei alapján hozhatnak meg bizonyos cselekvési ajánlásokat.
A szudáni helyzetet ennél is aggasztóbbá teszi az esetleges fertőzések, járványok kockázatát tekintve, hogy a harcok megindulásával - az előzményeket az Origón ide kattintva olvashatja el - lényegében
összeomlott a közegészségügyi ellátás Kartúmban.
Az intézményeket is sújtó áram- és vízkimaradások miatt pedig olyan, hírhedten veszélyes betegségekkel sem tudják felvenni a harcot a fővárosban, mint a malária vagy a dengue-láz. Az erőszak azóta kiterjedt az ország korábban nyugodt területeire is.
A konfliktus hátteréről
Abdel Fattáh al-Burhán, Szudán de facto elnöke a hadsereg támogatásával küzd a hatalomért a rivális félkatonai Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) élén álló Mohammed Hamdan Dagalo nevű korábbi helyettesével szemben.
A két tábornok korábban közös katonai puccsal ragadta magához a hatalmat az északkelet-afrikai országban. A hatalom megosztása körüli ellentét azonban április 15-én nyílt harcokba torkollott a 46 millió lakosú államban. Azóta többször is fegyverszünetet hirdettek, de egyik sem volt tartós, sokszor órákon belül megszakadt.
A szudáni egészségügyi minisztérium hivatalos adatai szerint eddig több mint ötszáz ember halt meg, de megfigyelők szerint a valós szám ennél valószínűleg jóval magasabb.
Az újabb tűzszüneti tárgyalások május közepén kezdődhetnek. A legutolsó rendelkezésre álló, április végi információk szerint a laboratóriumot az RSF erői foglalták.el.
A helyzet komolyságát - különösen az azóta tartó információhiány tükrében - valószínűleg nem lehet eltúlozni. Különösen azért nem, mert azóta sem derült ki, pontosan miket tároltak a szudáni laborban, van-e esetleg ott olyan izolátum, melynek amúgy a biológiai laboratórium alapján nem szabadna ott lennie. Ugyanakkor némi megnyugvást hozhat a kérdésben, hogy bár Szudánnak nem lennének forrásai a legmagasabb biztonsági szintű labor létrehozására (illetve külföldi szakértelemmel való megvalósítására), a nyugtalanságot kiváltó labor nem is ilyen célú.
A szudáni laboratórium körüli probléma jobb megértéséhez érdemes egy nagyon rövid kitekintést tenni azokra a szó szerint elzárt mikrovilágokra, melyekben a kutatók és tudósok a baktériumok és vírusok viselkedését kutatják. A kórokozókat négy alapvető biológiai biztonsági szintre sorolják, és ez a besorolás határozza meg azt, hogy milyen biológiai biztonsági szintú (BSL) laboratóriumban lehet azokkal dolgozni. Míg a BSL-1-es laborokban elég néhány alapvető személyes védőeszköz használata, és a munka végén csak egy kevéssel alaposabb kézmosás annál, mint amilyet amúgy is megteszünk számos alkalommal a hétköznapokban, addig a BSL-4-es szintű laborokban maximális biztonsági intézkedések mellett a világ leghalálosabb kórokozóit kutatják. Köztük olyanokat is, melyekre nincs védőoltás vagy gyógyszer. A BSL-4-es létesítmények műszaki és infrastrukturális értelemben függetlenek, saját energiaellátással, többszintű biztonsági rendszerrel, ami megakadályozza a kórokozók kijutását a környezetbe.
Ez a filmekből jól ismert világ szkafanderszerű védőruhákban dolgozó laboránsokról, speciális biztonsági berendezésekről, és a biológiai veszélyre figyelmeztető nemzetközi jellel.
S persze ez a világ a folyamatos veszélyé, ahol a munka nem szívbajosoknak való. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) ajánlása szerint a BSL-4-es biológiai biztonsági szintű laborok olyan vírusok otthonai, mint az ebola és a marburg, és visszafelé: ezeket a láthatatlan, brutális gyilkosokat csak ilyen besorolású laborokban lehet vizsgálni. A veszélyességet pedig növeli, hogy a kórokozókat a szakemberek gyakran szándékosan olyan kísérletekkel vizsgálják, amilyen helyzetbe a baktériumok és vírusok természetes közegeikben és terjedésük során egyébként nem kerülnének.
De milyen besorolású az a laboratórium, melyet Szudánban fegyveresek foglaltak el, és amelynek helyzetéről azóta lényegében nincs információ? Milyen költségekkel járhat, ha egy ország BSL4-es besorolású labort akar létesíteni?
Lapozozzon, cikkünk folytatódik!
