Az energiatanúsítványokra vonatkozó új rendelet szerint novembertől az eddigihez képest más lesz a bizonyítványok struktúrája és bővül tartalma.
Lakáseladásnál továbbra is kötelező lesz megcsináltatni az energiatanúsítványt, de nem lesz kötelező beírni annak tartalmát és számát a szerződésbe.
Mégis érdemes ezt kérniük a vevőknek és megőrizni a dokumentumot." – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Hozzátette: "Korábban sokszor előfordult, hogy az energiatanúsítvány készítője személyesen fel sem mérte a lakást, hanem a távolból néhány paraméter alapján állította ki a bizonyítványt, ami nem szabályszerű. Az elmúlt hónapokban viszont a vásárlók számára felértékelődtek az ingatlan energiafogyasztására vonatkozó információk. Ha az energiatanúsítvány alapján előzetesen várt rezsiköltségekhez képest a havi kiadások jóval nagyobbak lesznek, akkor az nagyon komoly felelősségi kérdéseket vethet fel. Ebben az esetben is jó, ha a szerződésben is szerepelnek az energiatanúsítványra vonatkozó adatok."
A szakértő szerint, ha az adásvételnél nem fordítanak kellő figyelmet az energiatanúsítványra vagy később nem találják a dokumentumot, a vevők szó szerint ráfázhatnak.
A lakás rezsije már korábban is lényeges szempont volt a vásárlásnál, de az energiaárak emelkedése miatt még fontosabbá vált. A portál adatai szerint ezt jelzi az is, hogy jelentős eltérés mutatkozik a közepes állapotú vagy felújítandóként eladásra kínált lakások és a jó állapotú, felújított vagy újszerű ingatlanok ára között.
Budapesten a közepes állapotú vagy felújítandó lakásoknál az átlagos négyzetméterár május végén 814 ezer forintot tett ki, a felújítottaknál ugyanez 19 százalékkal több, 872 ezer forint.
A vármegyeszékhelyeken a felújítandó vagy közepes állapotban lévő lakások esetében 461 ezer forint az átlagos négyzetméterár, miközben a felújított állapotúaknál meghaladja a 600 ezer forintot, azaz utóbbiak 30 százalékkal magasabb áron szerepelnek a kínálatban.