Ez egy távoli terület, messze Budapest belvárosától, amiről már sokan hallottak, de még kevesen jártak ott. A Rákosborzasztó ragadványnév a taxisok körében terjedt el, az 1970-es, 1980-as években, mint a belvároshoz viszonyítva nagyon messze lévő peremkerületek összefoglaló neve.
Amikor nagyon távoli városrészbe kellett vinni az utasokat, akkor az biztos bevételcsökkenést jelentett egy budapesti taxisnak, ráadásul a burkolatlan, rossz földutak miatt a tengelytörés is gyakori volt - idézi fel Promotions.hu.
Budapest keleti, Rákos-előtagú - Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Rákospalota, Rákosszentmihály - területeinek (XV, XVI., XVII. kerület) összefoglaló nevéről van szó,
amely a "borzasztó" utótagot nehéz megközelíthetősége és a centrumtól való távolsága miatt kapta.
Bár hozzá kell tenni, hogy a Rákosborzasztó kifejezés kizárólag Rákoskeresztúrt jelenti (XVII. kerület) az olyanok számára, akik nem tudják, hogy annál Budapest centrumától még sokkal távolabb eső helyek is léteznek. Ezekhez képest Rákoskeresztúr pedig még csak a központ.
Történetileg érdekes adalék, hogy ezeket a kerületeket (XV., XVI., XVII.) 1945 után, egy "tollvonással" csatolták a fővároshoz - és bizony voltak olyan, a belső kerületekben lakók, akik egyfajta "belvárosi gőgtől" vezéreltetve, ezen ironizáltak.
Ekkoriban jelent meg a köztudatban a Rákosborzasztó megnevezés, amely aztán később, a taxisok révén terjedt el széles körben.
Hozzá kell azonban tenni, hogy egyrészt a népnyelv sokszor igazságtalan, másrészt a "borzasztó" jelző a terület belvárosból történő megközelíthetőségére vonatkozik, és a Rákos-patak vonzáskörzetében ugyanolyan kulturált lakóövezeteket találni, mint bárhol másutt a fővárosban.