Az amszterdami ICE Index adatai szerint a 2023. decemberi határidős szállítások 8 százalékkal olcsóbbak a 2024. decemberieknél – ez jókora fordulatot hozhat az év elejéhez képest, amikor a legközelebbi téli szerződések még prémiummal mozogtak a piacon. A tőzsde árai szerint Európa felkészült az idei téli szezonra, beleértve a szilveszter utáni időszakot is. Ebben két dolog segített. Az enyhe tél és az, hogy túlméretezték az LNG-t, vagyis az arra vonatkozó igényeket. Emlékezetes, hogy a kikötőkben sorban álltak a gázszállító hajók.
Az elkövetkező évek azonban bizonytalanabbak, mivel Európának a korábbi legnagyobb beszállítója, Oroszország nélkül kell beszereznie a téli tartalékait.
A jövő tél kockázatosabbnak tűnik, mivel az Egyesült Államokból származó LNG-szállítmányok csak 2026-tól indulnak el, abban pedig nem lehet bízni, hogy a téli időjárás addig minden évben enyhe lesz.
Európának sürgősen fel kell töltenie a tárolóit, hogy az unió energiabiztonsága stabil maradjon.
A kockázatokat az is növeli, hogy 2024 decemberében lejár a Moszkva és Kijev közötti gázszállítási megállapodás, amely az Európába irányuló, Ukrajnán keresztül érkező limitált orosz szállítmányokat is lezárhatja.
A két fél közötti tárgyalások utolsó fordulójára csak az utolsó pillanatban került sor, a szerződést pedig csak napokkal az előző megállapodás lejárta előtt írták alá. Emiatt arra az eshetőségre is fel kell készülni, hogy a konfliktus résztvevői nem fognak újra leülni a tárgyalóasztalhoz.
Európának az Észak-Afrikából érkező szállítmányokra is támaszkodnia kell, ám ehhez az ázsiai országokkal kell versenyre kelnie, ami önmagában árfelhajtó tényező. Az viszont továbbra is kockázat marad, hogy a beszűkült és be nem járatott ellátási láncokon probléma merül fel. Összegezve: 2026-ig arra kell készülni Európában, hogy hatalmas áringadozások lesznek az energiaáraknál.