A katedrális két templomöt ötvöz, az egyiket a 12. és a 13. században építették, a másik munkálatai 1513-ban vette kezdetét II. Ferdinánd aragóniai király (Kasztília trónján az V.), az 1504-ben elhunyt Kasztíliai Izabella férjének megbízásából, felszentelésére pedig 1733-ban került sor.
Így eléggé bizarr, hogy annak díszítő elemei között egy 20. századi űrhajós is szerepel.
Honnan tudhatták a korabeli építtetők, hogy miként fog kinézni majd 300-400 évvel később az űrbe kijutó ember öltözete?
Habár bő két évszázadon át épült, békét, stabilitást és nyugalmat csupán két évtizedig élvezhetett a templom. A Lisszabonhoz közeli, 1755-ös földrengés ugyanis súlyos repedéseket okozott a falakon és betörte az ablakokat. A Richter-skála szerinti nyolcas erősségű rengés után, amely a portugál főváros 85 százalékát pusztította el, a salamancai katedrális kupoláján és a tornyok alapzatán is súlyos károkat okozott.
Renoválására azonban csak két és fél évszázad múlva került sor, amikor 1992-ben a homlokzat újabb faragványokkal bővült.
A munkákért felelős Jeronimo Garcia úgy döntött, a 20. század egyik fontos motívumát is feltünteti a falon, hogy érzékeljék a hívek és az odalátogatók, hogy a katedrális nem a régi korok letűnt intézménye, hanem a ma is élő hit mentsvára. Két egymástól nagyon is eltérő alakzatra esett a választása: egy szkafanderbe öltözött űrhajósra és egy tölcséres fagylaltra, amelyet mellesleg egy faun (sárkány) fogyaszt. Magyarázata szerint az asztronauta ábrájával a 20. század egyik legnagyobb emberi teljesítményének, a holdra szállásnak kívánt emléket állítani.
A lenyűgöző imahely Salamanca városának egyik legnépszerűbb helye, amit híres történelmének, és csodálatos kivitelezésének, s persze a meghökkentő faragványainak is köszönhet. Ezek között az előzőeken kívül felfedezhető egy hiúz, egy bika, egy gólya, egy nyúl és egy rák is.
Forrás: Múlt-kor, Daily Star