Nem rejthetik el a részvényesekre tartozó információkat a tőzsdei kibocsátók - MNB Pénzügyi sarok

A Magyar Nemzeti Bank épülete (illusztráció).

A nyilvános értékpapír-kibocsátóknál az MNB a jogszabályok szerint – sokak téves hiedelmével ellentétben – nem azok üzleti megbízhatóságát, hanem a rendszeres és rendkívüli közzétételeit felügyeli. Minden, az adott értékpapír értékét, hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információt szabályozott módon és időben kell publikálni. A jegybank tavaly 18 esetben szabott ki bírságot kibocsátói jogsértések miatt. Az MNB ugyanakkor nem csak szankcionál, de edukálja is a piaci szereplőket. A cikk szerzője Márton Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank Kibocsátói és piaci visszaélések felügyeleti osztályának vezető felügyelője.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) „kapuőri szerepében" – a hatályos jogszabályi előírásokkal összhangban – a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóit terhelő rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének teljesítését ellenőrzi. A felügyelési tevékenység keretében továbbá egyre nagyobb hangsúlyt kap az egyéb kereskedési helyszínekre, mint pl. az Xtend-re és az Xbond-ra regisztrált értékpapírok kibocsátóira is vonatkozó uniós piaci visszaélésekről szóló (MAR) rendelet kibocsátók által történő betartásának a vizsgálata.

A BÉT által működtetett szabályozott piacon (Xbud) 42 társaság, az Xtend multilaterális kereskedési rendszerben 20 társaság, míg az Xbond multilaterális kereskedési rendszerben további 92 társaság által kibocsátott értékpapírral folyt kereskedés 2023 első negyedévében. 2022 során – a korábbi trendhez illeszkedve – az MNB elsősorban a folyamatos felügyelés keretében alkalmazott megelőző, vagy a kiváltó eseményt gyorsan követő intézkedéseket. Ennek megfelelően 2022-ben összesen 6 célvizsgálatot indított, 5 vizsgálatot zárt le, emellett 105 alkalommal információ- és adatkérés is történt részéről.

Az év folyamán az MNB kibocsátói felügyelés keretében összesen 30 határozatot adott ki, amelyek közül 18 bírság szankciót is tartalmazott.

A Magyar Nemzeti Bank épülete Fotó: Polyák Attila - Origo

A rendszeres tájékoztatás részeként a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól, illetve ezen felül a kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles az MNB-t is tájékoztatni. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (Tpt.) és a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 24/2008. (VIII. 15.) PM rendeletben (PM rendelet) meghatározottak alapján a főbb rendszeres tájékoztatási kötelezettségek az éves és féléves jelentés közzététele. Ezen túlmenően a kibocsátó minden naptári hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles közzétenni a részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számát sorozatonként, a saját részvény állományok feltüntetésével, és az alaptőke nagyságát haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon.

A rendkívüli tájékoztatási kötelezettség részeként a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójának kötelessége haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatni a nyilvánosságot minden, az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról.

A rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat is a PM-rendelet tartalmazza (pl.: a kibocsátó legutolsó tájékoztatásában közzétetthez képest a kibocsátó terveinek, stratégiájának jelentős változása, nagy megrendelések, a kibocsátó új befektetései, eszközeinek jelentős növekedése vagy csökkenése, könyvvizsgáló változás és annak indoklása stb.)

A rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség alá eső információk bármelyike tartalmazhat bennfentes információt, amely már a vonatkozó uniós rendelet (MAR) hatálya alá esik. A MAR szabályrendszerének célja a piaci visszaélések visszaszorítása és megakadályozása. Ennek keretében a legfontosabbak elvárások: a bennfentes információ megfelelő kezelése és lehető leghamarabb történő nyilvános közzététele, piaci manipuláció és bennfentes kereskedelem tilalma, illetve a vezetői feladatokat ellátó személyek vonatkozásában (ideértve a vezetői feladatokat ellátó személyekkel szoros kapcsolatban lévők körét is) ügyletkötési bejelentési kötelezettség és ügyletkötési tilalmi időszakok betartása.

A Magyar Nemzeti Bank épülete Fotó: Szabó Gábor - Origo

A rendszeres és rendkívüli tájékoztatásokkal kapcsolatos kibocsátói közzétételeket az MNB a nyilvánosan elérhető információkkal összevetve összességében vizsgálja.

Amennyiben a jegybank információhiányos állapotot észlel, akkor nyilatkoztató levélben kér további részleteket a kibocsátóktól vagy a közzététellel szorosan összefüggő harmadik féltől. Legkésőbb az ezen összegyűjtött információk vizsgálata során a kibocsátók számára is nyilvánvalóvá válik, hogy mi az MNB – a jogszabályoknak megfelelő – elvárása egy adott közzététellel összefüggésben. Az esetek többségében ezen jelzések hatására a kibocsátók a rövid időn belül javítják a kisebb pontatlanságokat, illetve kiegészítő vagy módosító közzétételt tesznek közzé.

Kiemelendő, hogy az éves- és féléves jelentések közzététele kapcsán az MNB zéró toleranciát képvisel.

Amennyiben egy kibocsátó elmulasztja ezen közzétételi kötelezettségét, akkor bírsággal és a részvények kereskedésének felfüggesztésével számolhat. Utóbbi intézkedés akár huzamosabb ideig is fennállhat, egészen addig, amíg a kibocsátó eleget nem tesz a Tpt.-ben foglalt tájékoztatási kötelezettségének. Ha az MNB egy kibocsátó több közzététele során sem tud meggyőződni azok alátámasztottságáról, illetve valóságtartalmáról, akkor kibocsátói célvizsgálatot is indíthat az adott közzétételekkel összefüggésben. Az ilyen típusú célvizsgálatoknál az MNB többek között helyszíni ellenőrzést, tanúmeghallgatásokat is végezhet, illetve a helyszíni ellenőrzés során jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni.

Az MNB fő célkitűzései között ugyanakkor az szerepel, hogy a nyilvános értékpapír-kibocsátókat – az utólagos szankció helyett – az önkéntes jogkövető magatartásra ösztönözze, illetve minél szélesebb körben informáljon az MNB elvárásairól és a jogszabályok által előírt, követendő gyakorlatról. Ennek érdekében a jegybank 2022-ben jelentős erőforrást biztosított a piaci szereplők edukációjára, és már abban az évben összesen 23 alkalommal tartott személyre szabott kibocsátói workshop-ot, illetve szakmai egyeztetést, amelynek keretében – többek között – lehetőség volt a tőkepiaci kötelezettségekkel kapcsolatban felmerült kérdések tisztázására.

Mindezek mellett az MNB 2022-ben vezetői körlevelet is kiadott, amelynek célja a jegybank MAR-nak való megfelelést érintő egyes elvárásainak megfogalmazása, és ezzel a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése, a vonatkozó jogszabályok egységes alkalmazásának elősegítése. Ezen túlmenően az MNB által kialakított gyakorlat szerint az Xbond piacra újonnan regisztráló szereplők minden esetben általános tájékoztató levelet kapnak a MAR-rendeletben foglalt kötelezettségeik ismertetése céljából.

a szerző a Magyar Nemzeti Bank Kibocsátói és piaci visszaélések felügyeleti osztályának vezető felügyelője