Videó készült a magyar Aranyvárosról

A középkori Európa aranytermelésének nagy részét Magyarország adta. Az aranybányászat fellegvára a felvidéki Körmöcbánya volt, amelyet Aranyvárosnak is neveztek. 

A középkorban aranybányászatban nagyhatalom voltunk az egész világon, a XIII. és a XVI. század között az európai aranytermelésben Magyarország töltötte be a vezető szerepet.

A XIII. század második felében a kontinens aranybányászatának öthatodát, míg világszinten a kéthatodát is adhatta a magyar arany.

Hazánkban az arany elsősorban a felvidéki Körmöcbányáról és az erdélyi Nagybányáról származott, éves szinten közel 1000 kilogramm mennyiségben.

Erre a hatalmas aranykészletre támaszkodva Károly Róbert király 1325-től bevezette az aranyforintot az országban, a pénzverés központja pedig a ma Szlovákiában található Körmöcbánya volt.

A város később egyre több jogot kapott, városfallal vették körül, de később a husziták elfoglalták, majd csak Mátyás király tudta visszafoglalni.

Körmöcbányát kitüntetett szerepe miatt, az elképesztő mennyiségű aranytermelés és a pénzverés után magyar Aranyvárosnak is nevezték a középkorban. A magyar aranyforintnak pedig volt egy másik neve is ebben az időszakban, körmöci dukátnak is nevezték a város neve után. Sokszor hallhatjuk úgy is a város nevét, hogy Aranykörmöc - írja a Promotions.hu.

Ma is megtalálható a Pénzérmék és Érmék Múzeuma a városban.

Látványos videó a gyönyörű városról: