Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 31 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 7 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent.
A 15-64 évesek közül 4 millió 604 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,7 százalék volt.
A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 434 ezret tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79,0 százalék volt. A foglalkoztatott nők létszáma 2 millió 170 ezer volt, a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 70,5 százalékra emelkedett.
A 15-24 éves fiatalok korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 255 ezer volt, foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 25,9 százalékra csökkent. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,2 százalékponttal, 88,2 százalékra mérséklődött, míg az 55-64 éves, idősebb korosztályban 4,1 százalékponttal, 69,4 százalékra emelkedett.
A 15-64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (78,4 százalék), míg a legalacsonyabb érték (69,8 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte. A legjelentősebben, 2,0 százalékponttal Észak-Alföldön bővült a foglalkoztatási ráta, míg Budapesten 1,1 százalékpontos csökkenés következett be az előző év április-júniusihoz képest - közölte jelentésében a KSH.
A kormány a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is mindent megtesz a munkahelyek megvédése érdekében. A KSH adatai szerint egy év alatt 51 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, így júniusban már 4 millió 766 ezer fő dolgozott hazánkban. A kormány intézkedései tehát nemcsak megvédték, hanem tovább növelték a munkahelyeket, soha ennyin még nem dolgoztak Magyarországon - koimmentálta az adatokat a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A munkanélküliek aránya 3,8 százalékot ért el. Czomba Sándor kiemelte, hogy az EU-ban Magyarországhoz képest másfélszer magasabb a munkanélküliség szintje, Görögországban és
Spanyolországban pedig meghaladja a 10 százalékot.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy
a kormány célja a munkahelyek és a családok megvédése.
Ehhez helyre kell állítani a gazdasági növekedést és meg kell őrizni a magas beruházási aktivitást. E célok elérése, továbbá a versenyképesség megerősítése érdekében a kormány gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el. A kormány áramár-plafont vezetett be és kiszabadította a vállalkozásokat a fixáras áramszerződésekből, 650 ezer forintra emelte a SZÉP-kártya kedvezményes keretét. Emellett a kkv-kra kiterjesztett kamatstop bevezetésekor 60 ezer, jelenleg pedig mintegy 28,5 ezer vállalkozást véd meg a magas kamatoktól.
A munkahelyek és a családok megvédését szolgálja továbbá a 6 milliárd forintos kerettel augusztus 1-től elinduló Vállalkozó Start II. program is - tettte hozzá az államtitkár a GFM közleményében.