Az I-295-ös út és a Penobscot-öböl között, a "Fegyverek - esküvői ruhák - hideg sör" feliratú, Hussey's General Store-i táblája mellett, útjelzők és utcai lámpák nélküli keskeny, kátyús földúton, tölgy és fenyőfák rejtekében található Karen Keller Hibberts Gore-i parasztháza.
A legutóbbi amerikai népszámlálás szerint Hibberts Gore egyike a kisszámú, máig létező egyszemélyes településeknek. Emiatt annak lakója, a most a 70-es éveiben járó Karen Keller egyre több figyelmet kap a sajtó munkatársaitól, ami nagyon zavarja.
A helyzet annyira bosszantja, hogy végső elkeseredésében petíciót nyújtott be a városi tanácshoz: ebben azt kérvényezte, hogy közigazgatási szempontból a szomszéd város lakosai közé sorolják.
Nagyon nem tetszik nekem ez a hatalmas felhajtás Hibberts Gore körül. Nőként pedig még inkább sebezhetőnek érzem magam, és soha nem lehetek teljesen nyugodt, amíg a helyzet nem változik"
- nyilatkozta nemrég az asszony.
Hibberts Gore teljes területe 1.95 négyzetkilométer, amelyből 1.93 négyzetkilométer szárazföld, a maradék pedig víz.
Keller azt mondja, hogy a bántalmazó férjétől való válása révén maradt egyedül a városban, ide valószínűleg még 2001-ben költözhetett. A sajtónak már mesélt arról is, hogyan került Hibberts Gore-ba: fiatal korában kikiáltották őt a család fekete bárányának, mivel miután a Michigani Egyetemen megszerezte az alapdiplomáját, úgy döntött, hogy stoppal szeretné bejárni az egész országot. Utazásai során Quebec egy távoli vidékén kötött ki, ahol földművelőként kezdett dolgozni. Hidakon is dolgozott, szinte kizárólag férfiakkal. Az asszony mindig inkább az olyan férfiasnak kikiáltott munkákat szerette, mint a kertészet, ácsmunka és a vízvezeték-szerelés. Végül utazásai Maine-be vezették, ahol hozzáment egy férfihoz, aki házasságuk teljes ideje alatt fizikailag és lelkileg is bántalmazta őt. A gyötrelmes házasság válással végződött. Az asszony megtartotta a Hibberts Gore-i házat, de a férje magával vitte a fontos dolgokat, nevezetesen az állatokat. A férje a házasságuk alatt a pénzüket is elherdálta.
Ma már nem számít újdonságnak, hogy a bántalmazó szituációk szó szerint megváltoztathatják az agy kémiáját, és ez történt Kellerrel is, aki egy ideje már bipoláris zavarral küzd. Az asszony azt állítja, hogy ennek nagy szerepe van abban, hogy egyedül szeret élni.
Természetesen az idős nő nem él mindig egyedül. A településen folyamatosan haladnak át emberek, akiktől, ha szükségét érezné, segítséget is tudna kérni.
2013-ban interjút adott a Sunday Salon-nak, amelyben kifejtette, hogy okkal nem szeret a közfigyelem alanya lenni: "Mi jót tettem a bolygónak vagy az embereknek? Mi értelme, hogy az én szimpla életemmel töltik meg az újságok hasábjait, vagy a tévéműsorok adásidejét? Semmi értelmét nem látom annak, hogy szerepeljek a médiában" - mondta.
Habár kérvényezte, a közeli Lincoln megye nem hajlandó őt is beleszámítani a lakói közé.
Az Egyesült Államok Népszámlálási Irodája kifejtette: "Mivel Hibberts Gore egy jogilag meghatározott és létező földrajzi egység, még ha kormányzati funkciókkal nem is rendelkezik, a Népszámlálási Hivatalnak el kell ismernie ezt a települést politikai egységként, és nincs felhatalmazása arra, hogy bárkit onnan máshová integráljon be."
Úgy tűnik, Hibberts Gore a testvérvárosa az ország egyetlen másik olyan helységének, ahol szintén csak egy lakos van, a nebraskai Monowinak.
Forrás: Mirror