"Itthon 2020. március 2-án indult el az azonnal fizetési rendszer (AFR), amelyhez hasonló megoldás a világ számos országában létezik" – emlékeztetett Fülöp Norbert Attila, a Bankmonitor pénzügyi elemzője. Kiemelte: „Abban azonban egyedüliek vagyunk, hogy míg más országokban a rendszerhez való csatlakozás szabadon választható, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) valamennyi hazai hitelintézetet kötelezte a csatlakozásra, valamint előírta, hogy a feltételnek megfelelő tranzakcióknak ezen a csatornán keresztül kell díjmentesen teljesülniük."
Az azonnali fizetési rendszer folyamatos fejlesztéseken megy keresztül, amelynek lépéseit jó előre meghatározta az MNB. Így például 2023. január 1-jén hatályba lépett pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelet módosítása már tartalmazta azt, hogy
idén szeptember 1-jétől az azonnali fizetési tranzakciók értékhatára 10 millió forintról 20 millió forintra emelkedik.
Bár az utalható összeg felső határának megemelése sokak számára jó hír, növelheti az esetleges téves utalás esetén keletkező kár nagyságát is, ami az utalás gyors feldolgozása miatt fokozott veszély.
Nagyobb összegű utalások esetében ezért továbbra is célszerű körültekintően eljárni, és a tranzakció véglegesítése előtt alaposan ellenőrizni a címzettet és az összeget, mert a véglegesítést követően már nem lesz mód megmásítani a döntésünket.
Ha mégis tévesen utalunk, akkor azt a bankunknak kell jeleznünk, az az úgynevezett Giro rendszeren keresztül felveszi a kapcsolatot a kedvezményezett bankjával, és jelzi neki, hogy az adott utalást szeretné visszavonni az ügyfél.
A folyamat nem lesz rövid, jellemzően 30–90 nap telik el addig, amíg történik valami. A fogadó bank jelzi az ügyfelének, hogy a tételt az utaló fél visszahívná, és megkérdezi, hozzá járul-e ehhez. Ha igen, akkor a visszautalás a tranzakciós díjak levonását követően hamarosan megtörténik.